Article on other languages:
- Soil
- تربة
- Laq'a
- Глеба
- Почва
- মৃত্তিকা
- Tlo
- Sòl
- Půda_(pedologie)
- Pridd
- Jord
- Boden_(Bodenkunde)
- Έδαφος
- Grundo
- Suelo
- Muld
- خاک
- Maalaji
- Sol_(pédologie)
- Solo
- קרקע
- Tlo
- Tanah
- Jarðvegur
- Suolo
- 土壌
- Жер
- 흙
- Dirvožemis
- Augsne
- Почва
- മണ്ണ്
- Tanah
- Мода
- Bodem
- Jord
- Jord
- Gleba
- Solo
- Allpa
- Sol_(strat_al_Pământului)
- Почва
- Tlo
- Soil
- Pôda
- Prst_(pedologija)
- Едафски_фактори
- Jord_(mark)
- Гил
- ดิน
- Lupa
- Toprak
- Ґрунти
- Đất
- באדן
- 土壤
 |
del.icio.us |
 |
Digg |
 |
Furl |
 |
|
 |
Rojo |
| Add to OnlyWire |
A talaj a földkéreg legkülső, termékeny rétege.
A talaj a földi élet egyik alapja, a növényeket (és ezáltal az állatokat, valamint az embert) ellátja tápanyagokkal, vízzel, megköti és átalakítja az anyagokat.
Tartalomjegyzék |
Talajképződés
A talajképződés első lépése az alapkőzet fizikai mállása, azaz a nagyobb kőzetdarabok felaprózódása a fagy, szél és víz által apróbbakká. Ezt követi a kémiai mállás, mely során a kőzet lényegi átalakuláson megy át. A harmadik lépés a talajképződés biológiai fázisa, mely során felhalmozódik a talajra oly jellemző speciális szervesanyag-forma, a humusz.
A talaj termékenysége
A talaj termékenységének egyik legfontosabb tényezője a benne található szerves anyag, azaz a humusz mennyisége és minősége. A humusz tápanyagot szolgáltat, javítja a szerkezetet, valamint az ásványi alkotókkal együtt kolloidokat képez.
A talajban végbemenő természetes folyamatok
A termékenységet meghatározó legfontosabb folyamatok a mállás, a nitrifikáció, ammonifikáció, humuszképződés és a nitrogénkötés.
Talajtípusok
Az alapkőzet, az éghajlat és a növényzet befolyása alatt különféle talajtípusok alakulhatnak ki.
Osztályozási szempontok
A Földön nagyon sok talajtípus található. Ezek különbözőképp osztályozhatók. A talajtani szakemberek néhány egymástól jelentősen különböző nagyobb csoporton belül több kisebb csoportot különítenek el.
Az osztályozás szempontjai:
- talajrészecskék mérete (homok-vályog-agyag; a részecskék csökkenő mérete szerint)
- szervesanyag-tartalom és termékenység
- alapkőzet, a kialakulás földrajzi helye
- a talajképződés módja, a talajok kora stb.
szerint.
Magyarország jelentősebb talajtípusai
- Csernozjomok
- Barna erdőtalajok
- Réti talajok
- Homoktalajok (váztalajok)
A fenti felsorolás csak vázlatos, de fentről lefelé haladva jelzi a termékenység csökkenését is.
A talaj környezetvédelmi jelentősége
A talaj egyik természetes funkciója az egyes anyagok megkötése, lebontása és átalakítása. Ezt a tulajdonságát az ember is kihasználja, amikor a saját hulladékát, szennyvizét, vegyi anyagokat, sőt saját holttesteit is a talajban helyezi el. Ezek a folyamatok mindaddig véghez is mennek, amíg csatlakoznak a természetes körfolyamatokba, és amíg a talaj átalakító kapacitását el nem érik. Amennyiben ezeket a korlátokat nem vesszük figyelembe, súlyos katasztrófák történhetnek.
Más bolygók felszíni kőzettörmeléke: a regolit
Amióta űrszondák jutottak el más égitestek felszínére, fontos megemlíteni azt a különbséget, amely a földi talajok és a bolygók felszíni kőzettörmeléke között fönnáll. Más égitestek (Hold, Mars, Vénusz, Titán, stb.) felszínén a törmelékes kőzetet regolitnak nevezik. Fontos különbség, hogy ezekben a felszíni takarókban nincsen élővilág a mai tudásunk szerint, bár a Marson esetleg még találhatnak az űrszondák sajátos ősi élőlényeket a legegyszerűbb sejt szintjén. A légkör nélküli égitesteken elsősorban kozmikus hatások, becsapódás, hőmérsékleti változások nyomán történő aprózódás alakítja ki a regolitot. A légkörrel rendelkező Marson a szél is erőteljesen formálja a felszínt, szállítja a törmelékes anyagokat. A kisbolygók becsapódásokkal szaggatott felszínéről a Földre jutó meteoritek mutatják, hogy milyen átalakulásokat szenved el a felszíni réteg a kisebb méretű égitesteken. Tanulságos, hogy vizes átalakulás hatását többféle meteorit is mutatja. Ez a hatás valószínüleg a Naprendszer korai időszakában alakította át a kisbolygó öv külső részén található kis égitestek külső anyagát. Leggyakrabban a szenes kondritok között találunk ilyeneket.
Források és Irodalmak
- Stefanovits P. (1963): Magyarország talajai. Akadémiai Kiadó, Budapest
- Stefanovits P. (1979): Kreybig Lajos 1879-1956. Agrokémia és Talajtan Vol. 28, p:353-356.
- Kreybig L. (1937): A M. Kir. Földtani Intézet talajfelvételi, vizsgálati és térképezési módszere., M. Kir. Földtani Intézet Évkönyve, Vol. 31, p:147-244.
- Ballenegger R., Finály I. (1963): A magyar talajtani kutatás története 1944-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest
- Nemecz E.-Csikósné-Hartyáni Zs. (1995): Processes in soils and paleosoils. - A new method for
the study of weathering, GeoJournal, 36. 2-3. pp. 139-142.
- Várallyay Gy., Láng I. (2000): A talaj kettős funkciója: természeti erőforrás és termőhely. A Debreceni Egyetem „Honoris Causa” cím átadása alkalmából megtartott előadás. (Debrecen, 2000, május 2.)
- Füleky Gy. (1968): A talaj. Gondolat Zsebkönyvek. Gondolat Kiadó, Budapest
- Bérczi Sz. (1991): Kristályoktól Bolygótestekig. 210.old. Akadémiai Kiadó, Budapest
- Körschens, M. (2002): Importance of soil organic matter (SOM) for biomass production and environment. Arch.Agron.Soil Sci. p. 89-95.
- Magdoff, F.- Weil, R. (2004): Soilorganic matter in sustainable agriculture. CRC Press, London-New York-Washington
- Ács F., Breuer H., Tarczay K., Drucza M. (2005): A talaj és az éghajlat közötti kapcsolat modellezése. Agrokémia és talajtan, 54, 3-4, 257-274.