Papír

Article on other languages:

del.icio.us del.icio.us
Digg Digg
Furl Furl
Reddit Reddit
Rojo Rojo
Add to OnlyWire
Egy papírtömb

A papír vékony anyag, amelyre írnak, rajzolnak, nyomtatnak vagy amelyet csomagolásra használnak. Rostok összepréselésével készül, jellemzően növényi rostokból, cellulózból képezve, melyet az összekuszálódott szálak, és egy kémiai kötés, a hidrogénkötés tart össze. Alapanyaguk szerint két fajtát különböztetünk meg:

  • Természetes papír
  • szintetikus papír

Tartalomjegyzék

Név eredete

A papír szó egy ókori egyiptomi írásra használt anyag görög elnevezéséből, a papiruszból származik, mely az alapanyagául szolgáló növényről kapta a nevét.

A természetes papír

Nagyrészt növényi eredetű rövid rostokból áll. Ezek vizes szuszpenzióból való kiszűrése, összekuszálása, préselése, és szárítása útján készül.A természetes papírt viszonylag gyorsan lebomló anyag lévén hagyományosan környezetbarátnak tekintik.

A papír története

Története szorosan összefügg az írás történetével. Az ember a beszéd megjelenése óta szükségét érezte az információ lejegyzéséhez, és továbbításához az élet szinte minden területén. Ennek a technikai fejlettségtől függően más-más lehetőségei voltak. Az ősember egy edénybe kavicsokat dobálva számolta a napokat, és a barlang falára rajzolta a vadászat emlékeit. Később megjelentek olyan anyagok, mint a fakéreg, a kőlap, és az égetett agyagtábla. Az agyagtáblát Mezopotámiában használták, innen származik a legrégebbi írásos emlék.

Megközelítőleg 5000 évvel ezelött is készítettek papiruszt a főleg a Nílus deltájánál termő papiruszsásból. A növény különböző részeit számos dologra felhasználták, étkezéstől a ruhakészítésig. A papiruszlapot a szár puhább belső részéből állították elő. A hosszabb írásokat csíkszerűen egymáshoz ragasztották, a két végére fapálcákat ragasztottak, és tekercs formájában tárolták, a fontosabb iratokat fahengerbe tették, vagy bőrbe tekerték. Az egyiptomiak később iparszerűen űzték a papirusz gyártását, és több száz évig elláták a környező államokat is. Ám a később kialakuló politikai helyzet miatt Egyiptom beszünteti a papirusz kivitelét, ezért a környező országok rákényszerülnek más anyag után nézni.

A kisázsiai Pergamon városában állították elő a pergament, Allati bőrből készítették, amit finomítottak, és fehérítettek. Majd hamarosan kiszorította a papíruszt. Persze azokban az országokban, ahol gyártották még pár száz évig használatos volt. A pergament hajtogatni is lehetett, és így alkalmas volt könyvtest készítésére. A 3-4. században kialakuló kódexek is pergamenre íródtak, egészen a papír megjelenéséig.

Kínában valószínűleg már időszámításunk előtt ismerték a papírt. Megjelenéséig főleg selyemre, és bambusz-szeletekre írtak. A pontos feltalálója nem ismert, az viszont bizonyos, hogy Tsai Lung, az udvar egyik minisztere 105-ben egy rendeletében megállapítja a papírra írt beadványok érvényességét. Főleg a selyemhernyó tenyésztéséhez is fontos eperfából, és bambusznádból készítették. A gyártás titkát sokáig őrizték, és hosszú idő kellett, amíg a 8. században Arábián és Észak-Afrikán keresztül eljutott Európába.

Az arabok elsősorban rongyot használtak alapanyagnak, ez terjed el Európában is. Magyarországon az első papírmalmok valószínűleg a 16. század első felében Nagyszebenben és Brassóban jelentek meg. A papír gyártása sok évszázadon keresztül változatlan maradt. A 18. században megjelenik a hollandi malom. Hollandiában találják fel, innen származik a neve is. Az igazi áttörés 1799-ben történt, amikor egy papírgyári munkás, Louis Robert feltalálja a síkszitás papírgépet.

A papírgyártás egészen a 19. századig meglehetősen körülményes és drága maradt, egészen addig, míg a papír előállítására el nem kezdték használni a gőzhajtású papírmalmot, ami fából állította elő a papírgyártáshoz szükséges rostokat. Az 1871-ben megjelent Vasárnapi Újság így számolt be erről az újításról: "Dublin mellett egy kereskedő oly módszert talált fel, melynek segélyével fából papirt készít. A fa egészen rostokká romboltatik és egy 200 1. légnyomásu gőzkatlanba helyeztetik, a honnan mint sárgás kásanemü folyadék kerül ki. Ebből készül a papir. Mondják, hogy az ily módon elkészült papir ép oly jó, mint a rongyból készült."[1]

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Papírkészítés

Alapanyagai

1 tonna újságpapírból 12 fa anyagának megfelelő papír állítható elő.

Ha újonnan gyártják,az 1 tonna fehér papír előállításához szükséges anyag és energia:

  • 417 m³ víz
  • 1700 kg fa (kb. 15-17 fa)
  • 717 kWh energia
  • 181 kg mészkő
  • 87 kg kén
  • 6 tonna gőz
  • 60 kg klór

A gyártás

  • Az kivágott fa kérgét lehántják, a megtisztított részt apróra darabolják.
  • Vegyszerekkel vagy gépi darálókban leválasztják a cellulóz rostokat. Ennek eredménye egy sűrű pép.
  • A pépet többször öblítik és mossák; többnyire klórral fehérítik.
  • A pépből egy szitaszalag kirázza a vizet, a maradék széles papírlappá áll össze.
  • A papírszalagot nedves görgőkön és melegített hengereken futtatva megszárítják.
  • Az elkészült papírt feltekercselik.

Hogy milyen fajta lesz a papír, az a pépesítésnél dől el. Vegyszeres pépesítéssel erős papírt állítanak elő – ilyen például a nyomó- és az írólap, az élelmiszeres zacskó és a hullámkarton doboz. Ez az eljárás nem túl hatékony, mert a fának csak egy részéből lesz papír. A folyamat „iszapos” hulladékát (a fa vegyszerekkel kevert maradékát) rendszerint elégetik. A gépi pépesítés nagyjából kétszer több energiát fogyaszt, de a fa 95%-át papírrá alakítja. Az ilyen papír általában gyengébb minőségű, könnyebben sárgul: főként újságokat, telefonkönyveket nyomtatnak rá.

Szintetikus papírok

Mesterséges polimerekből (kőolajszármazékokból előállított oriásmolekulából) készül, a hagyományos papírgyártástól csekély, vagy teljes egészében eltérő módokon. Több fajta szerkezeti felépítésű lehet. Külsőre a legtöbb fajtája alig különbözik a természetes papírtól. Bizonyos fajták elszakíthatlanok, nehezen gyűrődnek, vízhatlanok, nem penészednek. Fény hatására nem sárgul. Az olajos anyagok jól megtapadnak rajta, viszont sok esetben nehezen száradnak, és a vizes tinta összeszalad a felületén. csak műanyagalapú ragasztó használható hozzá, de oldószerektől megduzzadhat. A természetes papírhoz hasonlóan éghető, de annál erősebben képes elektrosztatikusan feltöltődni.

Gyártásuk

Többféle előállítási módjai vanak:

  • Jelentős mennyiségű műszál belekeverése a rendes papírpépbe. Ez megegyezik a hagyományos papírgyártással.
  • Levegőben összekevert műszálak összepréselése, és összeolvasztása melegítéssel.
  • Levegőben összekevert műszálak kötőanyagba mártása, majd kiszűrése, és szárítása.
  • Polimer-hártyák bevonása porózusos réteggel (máz)

Források

  1. ^ Vasárnapi Újság, 1871. február 12., 18. évfolyam, 7. szám

Külső hivatkozások

Ez a lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Pap%C3%ADr”

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.