Article on other languages:
- Maleisië
- Malaysia
- Malaisia
- ماليزيا
- Malasia
- Malayziya
- Малайзія
- Малайзия
- মালয়েশিয়া
- মালয়েশিয়া
- Malaysia
- Malezija
- Malaysia
- Malàisia
- Malaysia
- Malayziya
- Malajsie
- Малайзи
- Malaysia
- Malaysia
- Malaysia
- Malêzya
- މެލޭޝިޔާ
- མ་ལེ་ཤི་ཡ་
- Μαλαισία
- Malaysia
- Malajzio
- Malasia
- Malaisia
- Malaysia
- مالزی
- Malesia
- Malaisie
- Malèsie
- Maleizje
- An_Mhalaeisia
- Malaidhsia
- Malaisia_-_Malaysia
- Yn_Valaysia
- Mâ-lòi-sî-â
- מלזיה
- मलेशिया
- Malezija
- Malaysia
- Malezi
- Malajzia
- Մալայզիա
- Malaysia
- Malaysia
- Malaysia
- Malaysia
- Malaizia
- Malasía
- Malesia
- マレーシア
- mejgu'e
- Malaysia
- მალაიზია
- Малайзия
- ម៉ាឡេស៊ី
- ಮಲೇಶಿಯ
- 말레이시아
- मलयेशिया
- Malezya
- Malaysi
- Малайзия
- Malaesia
- Malaysia
- Maleisië
- Malaysia
- ປະເທດມາເລເຊຍ
- Malaizija
- Malaizija
- Малезија
- മലേഷ്യ
- Малайз
- मलेशिया
- Malaysia
- Malasia
- Malaysia
- मलेशिया
- Maleisië
- Malaysia
- Malaysia
- Malaysia
- Malàisia
- Малайзи
- Malaysia
- Malezja
- Malaysia
- مالېزيا
- Malásia
- Malasya
- Malaezia
- Малайзия
- मलयेशिया
- Malesia
- Malesia
- Malezija
- Malaysia
- Malezija
- Malaysiya
- Malajzia
- Малезија
- Malaysia
- Malaysia
- Malaysia
- Malezyjo
- மலேசியா
- మలేషియా
- Malázia
- Малайзия
- ประเทศมาเลเซีย
- Malaysia
- Malezya
- Малайзия
- Малайзія
- ملائشیا
- Malaysia
- Malaysiyän
- Maleesi
- 马来西亚
- 马来西亚
|
|||||
| Nemzeti mottó: Bersekutu Bertambah Mutu (Maláj: Egységben az erő) |
|||||
| Himnusz: Negaraku | |||||
 |
|||||
| Főváros | Kuala Lumpur | ||||
| Államforma | alkotmányos monarchia | ||||
| - Legfőbb uralkodó | Mizan Zainal Abidin | ||||
| - Miniszterelnök | Abdullah Ahmad Badawi
|
||||
| Hivatalos nyelv | Maláj | ||||
| függetlenség | Az Egyesült Királyságtól | ||||
| - kikiáltása | 1957. augusztus 31. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 329 750 km² (64.) | ||||
| - Víz (%) | 0,3% | ||||
| Népesség | |||||
| - 2005 évi becslés | 25 720 000 (46.) | ||||
| - Népsűrűség | 78 fő/km² | ||||
| GDP | |||||
| - Összes | 271,2 milliárd USD (33.) | ||||
| - Egy főre jutó | 10 544 USD | ||||
| HDI () | (.) – | ||||
| Pénznem | Ringgit (MYR) |
||||
| Időzóna | (UTC+8) | ||||
| Internet TLD | .my |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | MAL | ||||
| Hívószám | +60 |
||||
|
|
|||||
Malajzia egy ország dél-kelet Ázsiában.
Tartalomjegyzék |
Földrajza
A délkelet-ázsiai ország két, 600-650 km távolságban lévő országrészből, Nyugat-Malajziából (Maláj-félsziget), és Kelet-Malajziából (Borneó sziget északi része) áll.
Domborzat
A Maláj-félsziget tengelyében sűrű erdőkkel borított hegység húzódik, amelyet nyugatról parti síkság övez. Borneó sziget partvidékét síkságok tarkítják, amelyekből dél felé hegységek, fennsíkok emelkednek ki. Legmagasabb pontja: Kinabalu, 4101 méter.
Vízrajz
Nyugaton a Malaka szoros, keleten a Dél-Kínai és Celebesz tenger határolja. Délen a Johori szoros választja el tengeri szomszédjától, Szingapúrtól.
Élővilág
Történelem
Az időszámítás első századaiban már centralizált hindu-maláj államok alakultak ezen a területen. Az 1. évezred fordulóján az indonéz szigetvilág túlnyomó része egy nagy hindu-maláj birodalomban egyesült. Az első bizonyíték az iszlám jelenlétére a Maláj-félszigeten a 14. századból származik. A 16. század elején a portugálok hódították meg a Malaccai Szultanátust, majd 1641-ben holland uralom alá került. Egyik európai hatalom sem tudta azonban ellenőrzése alá vonni az egész félszigetet, ahol később is újabb szultanátusok alakultak. A hollandokat az angolok váltották fel 1795-ben, majd 1818 és 1824 között rövid időre ismét a hollandok kezére került a terület, az 1824-es londoni szerződésben azonban kénytelenek voltak lemondani róla Nagy-Britannia javára.
A 19. század folyamán a maláj államok gyakran vettek igénybe brit segítséget belső konfliktusaikban. Az itt kitermelt ón fontossága brit kormányzatot beavatkozásra késztette az óntermelő maláj államok ügyeibe. A 20. század fordulójára Pahang, Selangor, Perak, Negeri Sembilan államokban, vagyis a szövetséges maláj államokban a tényleges hatalom a brit megbízottak kezében volt, akiket a maláj uralkodók ellenőrzésére neveztek ki. A britek "tanácsadónak" nevezték őket, de a valóságban döntő befolyásuk volt a maláj uralkodókra. Az angol uralom kiterjesztése 1909-ben fejeződött be, amikor Sziámtól elhódították a mai északi államok területét is. Az országot 1941-1942-ben megszállták a japánok, majd a második világháború után visszatértek az angolok, és 1948-ban megalakították a Maláj Államszövetséget, amely brit protektorátus volt. Az ötvenes években kiéleződtek a belső ellentétek és felkeléssé fajultak, amit a briteknek csak külső segítséggel sikerült leverniük.
Az ország önállóságát csak 1957-ben ismerték el, amikor Maláj Államszövetség néven a brit Nemzetközösség független állama lett. 1963-ban csatlakozott az államszövetséghez az észak-borneói terület és Szingapúr, ekkor változott az ország neve Malajziai Államszövetségre. Szingapúr 1965-ben kivált, és önálló köztársaságként független állam lett.
A függetlenség első éveit az Indonéziával való konfrontáció jellemezte. Indonézia ellenezte Malajzia létrejöttét. Szingapúr kilépett 1965-ben a szövetségből. A Fülöp-szigetek igényét jelentette be Sabahra. Ezt arra alapozta, hogy Brunei északkeleti területei 1704-ben a Sulu szultánsághoz csatlakoztak, amely utóbb Fülöp-szigetek része lett. Ezt az igényt Malajzia elutasította. Az 1969 május 13-i faji zavargások után Abdul Razak miniszterelenök ellentmondásos új gazdaságpolitikába kezdett. Ennek célja a jövedelmek egy részének átcsoportosítása volt a bumiputras ("hazai nép") számára. Ebbe a malájok többségét beleértették, de nem a teljes bennszülött lakosságot. Malaysia azóta egy különleges etnikai-politikai egyensúlyt tart fenn, ahol a kormányzat arra törekszik, hogy minden rassz részesedjen a gazdaság fejlődésének hasznából, a gazdasági és poltikai hatalomból.
Az 1980-as években az 1990-es évek közepéig Malaysia jelentős gazdasági fejlődést élt át Mahathir bin Mohamad miniszterelnöksége idején. Ekkor lett Malajzia mezőgazdasági országból ipari országgá, ahol az ipar fő ága a számítástechnikai és fogyasztói elektronikai eszközök gyártása. A tájképet is megváltoztatta számos óriásberuházás. Ezek közül legnevezetesebb a Petronas kettős tornya (ezidőszerint a világ legmagasabb épülete), Kuala Lumpur nemzetközi repülőtere, az észak-déli autópálya, Sepang Formula-1 pályája, az új szövetségi főváros, Putrajaya.
Nyelvek, népek, vallások
Nyelvek
Az országban a hivatalos nyelv a maláj, de beszélik még az angolt, a kínait, a tamilt, a telugut, a thait, és egyéb törzsi nyelveket.
Népek
A lakosság 50%-a maláj, 12%-a ómaláj benszülött, 24%-a kínai, 8%-a indiai (főleg tamil), és 6%-a egyéb.
Vallások
A lakosság 53%-a szunnita mohamedán, 17%-a buddhista, 12%-a taoista és konfuciánus, 7%-a hindu, 6%-a keresztény, 5%-a egyéb vallású.
Egyéb adatok
- Városi lakosság aránya: 58%.
- Születéskor várható élettartam: férfiaknál 69 év, nőknél 75 év.
- Népességnövekedés: 1,86%.
- Írástudatlanság: 11,1%.
Népesebb települések
Fő cikk: Malajzia városai
Államszervezet
Államforma
Az ország államformája föderatív választói monarchia. Az államfő a kilenc örökletes szultanátus szultánjaiból álló konferencia által öt évre választott király, aki a parlament és a kormány tanácsaival összhangban uralkodik.
Közigazgatási felosztás
Az ország 13 szövetségi államból és 3 szövetségi területből áll.
- Szövetségi államok: Johor, Kedah, Kelantan, Melaka, Negeri Sembilan, Pahang, Perak, Perlis, Pulau Pinang, Selangor, Terengganu, Sabah, Sarawak.
- Szövetségi területek: Putrajaya, Wilayah Persekutuan, Labuan.
Politikai pártok
Védelmi rendszer
Bővebben: Malajzia haderejeGazdaság
Az 1990-es években gyors gazdasági fejlődés jellemezte, amit részben a nagyarányú külföldi tőkebefektetéseknek köszönhetett. A maláj gazdaság nagyban függ az USA és Japán gazdasági helyzetétől, mivel ez a két ország a legnagyobb kereskedelmi partnere.
Mezőgazdaság, halászat, erdőgazdálkodás
Legfontosabb élelmiszernövénye a rizs, amelyből behozatalra is szorul. Mezőgazdasága kivitelre kókuszdiót, kakaót, teát, kaucsukot és pálmaolajat termeszt. Jelentős a gömbfa kivitele.
Ipar, bányászat
Ásványkincsekben (ón, volfrám, vas, bauxit, kőolaj, földgáz) gazdag ország. Feldolgozóiparának legfontosabb ágazatai a világszínvonalú elektronika, elektrotechnika, precíziósgép-gyártás valamint a gumi- és fafeldolgozás.
Kereskedelem
- Exporttermékek: elektronikai berendezések, kőolaj és földgáz, fa és faipari termékek, pálmaolaj, gumi, textil, vegyszerek.
- Importtermékek: elektronikai berendezések, gépek, kőolajtermékek, műanyag, járművek, vas- és acéltermékek, élelmiszerek.
- Főbb kereskedelmi partnerek: USA, Japán, Szingapúr, Kína, Hongkong, Dél-Korea, Tajvan, Thaiföld.
Egyéb gazdasági adatok
- Hazai össztermék (GDP)/fő: 8800 USD (2002).
- Munkanélküliség: 3,8%.
- Munkaerő: 9 900 000 fő.
- Infláció: 1,9% (2002).
- A nemzeti össztermék (GNP) megoszlása: mezőgazdaság 12%, ipar 40%, szolgáltatások 48%.
Közlekedés
A vasúthálózat hossza 2418 km, a közúthálózaté 65 877 km. A kikötők száma 18, a repülőtereké 35.
Kultúra
Oktatási rendszer
Kulturális intézmények
Tudomány
Művészetek
Hagyományok, néprajz
Gasztronómia
Turizmus
Sport
Ünnepek
Lásd még
Külső hivatkozások
- Malajzia.lap.hu (linkgyűjtemény)
- Malajzia, Perhentian-szigetek (képek)
|
||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||
| A Nemzetközösség tagjai | |||
|---|---|---|---|
| Nemzetközösségi királyság | Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahamák | Barbados | Belize | Egyesült Királyság | Grenada | Jamaica | Kanada | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salamon-szigetek | Tuvalu | Új-Zéland |
||
| Nemzetközösségi köztársaság | Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi-szigetek) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr| Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia |
||
| Önálló nemzetközösségi monarchiák | Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga | ||