Kender:

Az indiai kender (Cannabis sativa, azaz a „hasznos kender” – cannabis: kender, sativa: hasznos) lágyszárú, egyéves, általában kétlaki növény, amely meleg éghajlat alatt bárhol megterem. Vad változatai 2–3 méter magasra is megnőnek, a melegházban termesztett hibridek (lámpás növények) átlagos magassága 120–180 cm. Könnyen felismerhető jellegzetes, fogazott leveleiről. A Cannabis sativa mellett ismerünk más kenderfajokat is, pl. a Cannabis indica-t vagy a Cannabis africana-t (egyes botanikusok szerint ezek a cannabis sativa változatai).

A kender mint haszonnövény

A kender az egyik legősibb ipari növény. A kezdetektől fogva nem táplálkozási céllal, hanem rostjáért termesztették. A kőkori hálós halászat maradványai alapján megállapítható, hogy a fonalkészítés az egyik legrégebben űzött, máig fennmaradt foglalkozás. A kínaiak már i. e. 2800 évvel is jól ismerték, szöveteket és köteleket készítettek belőle, a japánok és mongolok már a pamut megismerése előtt felhasználták. Dél-Európában Hérodotosz idejében (az i. e. 5. században) ismert volt, Észak-Európába pedig a szkíták hozták már i. e. 700 körül.

Hazánk területén közel 9000 éve termesztik a kendert?. A magyarok is már a honfoglalás előtt ismerték a növényt és feldolgozásának módját. Ezt bizonyítja a kender, csepü, szösz szavaink török eredete.

A kender elsődleges megmunkálása

A kender elsődleges megmunkálása a lenével azonos: feltárás (a rostok elválasztása a lenkóró egyéb szöveteitől áztatással, amit szárítás követ), törés és tilolás.

Textilipari felhasználás

A kender fontos textilipari nyersanyag is^[1]. Rostjai erősek, nedvességnek jól ellenállnak. Műszaki szövetek, vitorlavásznak, ponyvák, hevederek, zsákok, kárpitoskellékek, kötelek, zsinegek stb. készülnek kenderfonalból. A kenderkócból szintén fonalat fonnak, de ez csak alárendeltebb célokra használható.

A gyártási melléktermékek hasznosítása

A nem fonható kenderkócot tömítőanyagként használják pl. vízvezeték-csatlakozások tömítésére, vagy a kárpitosiparban tömőanyag gyanánt.

A kendermagból kisajtolt olaj étolajként, kence gyártására vagy szappankészítésre használható. A sajtolásnál visszamaradt olajpogácsa állati takarmányozásra alkalmas.

A kender mint gyógyszer

A növény több mint 60 gyógyhatású anyagot tartalmaz, füvészkönyvekben gyakran említették, mint „minden bajra enyhülést adó gyógyírt”. Az USA (és más országok) gyógyszertáraiban 1937-ig legálisan lehetett kapni cannabiskivonatot, mint idegnyugtató szert. Mostanában is zajlik a vita a növény gyógyászati célú alkalmazása körül; a cannabis több orvos véleménye szerint alkalmas (többek között) a rákos betegek kemoterápiás kezelése során fellépő táplálkozási nehézségek kezelésére, illetve a glaukómás betegek szemében az intraokuláris nyomás csökkentésére. A cannabis gyógyászati felhasználása mellett érvelő oldal nyomására ma az orvosok az USA több államában kísérleti jelleggel írhatnak fel cannabist a betegeiknek.

A kender mint kábítószer

A szárított, megtermékenyítetlen kendervirágzatot hívják marihuánának. A virágzat préselésével állítják elő a hasist, amely zöld vagy barna színű. A hatóanyag mindkét esetben a THC.

Az ENSZ 1997-es adatai szerint világszerte kb. 141 millióra tehető a rendszeres cannabisfogyasztók száma (ez a világ népességének 2,45%-a). Indiában ma is élő szokás a bhang, a ganja és a charas fogyasztása (ezek különböző cannabis-preparátumok). A világszerte használt pszichoaktív szerek között a cannabis népszerűségét tekintve a negyedik helyen áll (az első három helyet a dohány, a koffein és az alkohol foglalják el – ilyen sorrendben). Az illegális drogok között Európában^[2] és Magyarországon^[3] is a legtöbbet használt.

Hazai jogi helyzet

A hatályos magyar törvények tiltják a marihuána terjesztését, valamint bármiféle használatát (beleértve az orvosi használatot is). A Büntetőtörvénykönyv különbséget tesz a kereskedői és a fogyasztói magatartás között, a 283. § (1) bek. (a) pont kimondja, hogy ,,Nem büntethető kábítószerrel visszaélés miatt, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart"[5]. A törvény a csekély mennyiséget 1 gramm hatóanyagban határozza meg, ami 12g-100g marihuánának felel meg 1%-8% hatóanyagtartalommal számolva[6].

A marihuána és származékainak dekriminalizálásáért Magyarországon 2002 óta küzd a Kendermag Egyesület.

A marihuána egészségügyi hatásai

Bár nagyon sok ellentmondó tanulmány látott napvilágot a marihuána egészségügyi hatásairól, néhány következtetés már levonható a szer fizikai és mentális hatásairól. A marihuánával kapcsolatos jogi kérdések miatt sok propagandaanyag és téves információ kering erről a kérdésről a legalizálás támogatói és ellenzői jóvoltából egyaránt.

A pszichológia hatás, idegen szóval high, magyarul többnyire beszívottság szubjektív jelenség és egyénenként változó. Jellemző hatás például a tudatállapot és az érzékelés megváltozása; enyhe eufória; elégedettség- és ellazultságérzés; letargia; emelkedett művészi, zenei és humorérzék; metakogníció; önértékelés; a lineáris emlékezet zavarai; javuló epizódikus emlékezet; fokozott érzékiség; intenzív érzékelés; megnövekedő libido; kreatív és filozofikus gondolkodás; paranoia; szorongás; minták és színek fokozott érzékelése.

Éhség

A marihuána használat egyik jellemző következménye a megnövekedett éhség, melynek hatására a használó gyakrabban és többet étkezik a számára szokásosnál. A közelmúltban jelent meg egy tanulmány^[4], mely indokolni véli ezt a hatást, nevezetesen úgy, hogy a kannabinoidok a hipotalamuszban aktiválnak olyan receptorokat, amelyek az élelmiszerbevitelért felelősek.

Mérgezés

A Merck Index szerint a THC LD₅₀ értéke (szezámolajban oldva) szájon át 1270 mg/kg hím patkányoknál és 730 mg/kg nőstény patkányok esetében.^[5] Ezen adatok egy 68 kg tömegű emberre skálázva 50 illetve 86 grammnak felelnek férfi illetve nő esetében. Ez 1-1,8 kilogramm kendervirágzat megevésével egyenértékű 5%-os, átlagosnak mondható, THC tartalommal számolva.

A THC a légzőszerveken keresztül is bejuttatható a szervezetbe. Patkányokon végzett kísérletek azt mutatják, hogy az ílymódon bevitt THC LD₅₀ értéke 42 mg per testtömegkilogramm.

Fontos megjegyezni, hogy az állatokon végzett kísérletek eredményei nem alkalmazhatóak minden további nélkül az emberre, hiszen az ember idegrendszere különbözik a patkányétól. Nincsenek források THC mérgezéses emberi halálesetről.

Kombinációk

A marihuánakutatás egyik zavaró tényezője az, hogy a marihuánát gyakran más anyagokkal, például dohánnyal és alkohollal egyidejűleg viszik be a szervezetbe^[6]. Egy cikk ^[7] azt állítja, hogy a marihuánahasználat növeli egyes nyaki és fejrákok kialakulásának valószínűségét, ez a hatás azonban a dohánynak is betudható, amivel gyakran együtt fogyasztják. Egyes publikációk azonban megkérdőjelezik ezen kutatások függetlenségét és semlegességét is ^[8].

Emlékezet

A marihuána hatása vélhetően kiterjed a hippokampuszra is, amely feltehetően az emlékezetért és a tanulásért felelős, így romlik a rövidtávú memória ^[9]. Más források azonban hosszú távon bizonyos típusú emlékezetek javulásáról számolnak be ^[10]. Megint más források a marihuána neuroprotektív hatását mutatták meg ^[11], melynek következményeként a marihuána alkalmas olyan degeneratív betegségek megelőzésére, mint például az Alzheimer kór.

A krónikus marihuánahasználók maradandó memóriazavarait illetően 1998-ban Bernard Condevaux francia egészségügyi államtitkár adott megbízást egy jelentés elkészítésére. A kutatást Dr. Pierre-Bernard Roques vezette, s azzal az eredménnyel zárta, hogy ,,a modern orvosi képalkotó eszközök (például mágneses rezonancia tomográf) nem erősítik meg azokat a korábbi eredmények, melyek szerint anatómiai változás következik be a krónikus marihuánahasználók agyában". Arra a következtetésre jutott, hogy szemben az alkohollal és a kokainnal, a marihuána hatóanyaga, a THC nem idegméreg.

Szintén 1998-ban jelent meg egy cikk a Journal of Neuroscience című folyóiratban, amely viszont azt állítja, hogy a THC ideghalált okoz a hippokampuszban, megjegyzi azonban, hogy többek között az aspirin és az E vitamin meggátolhatja ezt a hatást^[12]

Szennyező anyagok

A marihuána, másszóval a megtermékenyítetlen kendervirágzat, tartalmazhat nehézfémeket és más szennyező anyagok, melyeket az élő növény vesz fel a környezetéből^[13].

A természetes szennyeződés mellett a forgalmazók esetenként szándékosan is szennyezik a marihuánát homokkal, üvegporral vagy cukorral, hogy növeljék a tömegét. Ezek az anyagok hasonlóan csillognak, mint a THC kristályok, viszont sokkal nehezebbek, így számottevően növelik az anyag utcai értékét és rontják a minőségét. Az ilyen jellegű kereskedői magatartást normál körülmények között a fogyasztóvédelmi törvények hivatottak kezelni, de amíg a marihuána kereskedést törvény tiltja, lehetetlen a fogyasztók védelme.

Terhesség

Több tanulmány eredményei azt mutatták, hogy a terhesség alatt marihuánát fogyasztó anyák gyermekei gyakrabban szenvednek kognitív hiányosságokban, koncentrációzavarban, hiperaktivitásban és szociálizációs interakciós problémákkal, mint hasonló korú, hasonló társadalmi háttérrel rendelkező társaik ^[14]^[15]^[16]^[17]^[18]. Európai és amerikai tudósok jutottak arra ez eredményre, hogy a szervezet által termelt természetes kannabinoidok meglepően jelentős szerepet játszanak bizonyos idegsejtek kapcsolódási módjainak kialakulásában. Az idegsejtek kapcsolódásai viszonylag rövid idő alatt alakulnak ki a magzat agyában. A tanulmány megpróbálja jobban megérteni ezt a folyamatot és meghatározni, hogy mikor és hogyan károsíthatja a marihuánafogyasztás a magzatot.

Jamaikai tanulmányok viszont arra a következtetésre vezettek, hogy a várandós anyák marihuánafogyasztása nem okoz sem születési rendellenességeket sem alulfejlettséget ^[19]^[20]. Egy 1994-es tanulmányban 24 olyan gyermeket vizsgáltak, ahol a kismama használt marihuánát a terhesség alatt és 20 olyan gyermeket, ahol nem. A babákat három napos és egy hónapos korukban vizsgálták meg a Brazelton Neonatal Assessment Scale szerint. Nem találtak szignifikáns különbséget a két csoport fejlettségi szintje között 3 napos korban. Egy hónapos korban a terhesség alatt THC-nak kitett gyermekek jobb fiziológiai stabilitást mutattak társaiknál. <!– Ezt még nem sikerült szépen lefordítani: The neonates of heavy-marijuana-using mothers had better scores on autonomic stability, quality of alertness, irritability, and self-regulation and were judged to be more rewarding for caregivers.–> Ezt a tanulmányt a March of Dimes alapítvány támogatta ^[21].

Rák

2007. május 23-án Donald Tashkin orvostudományi professzor azt nyilatkozta, hogy a marihuánahasználat, úgy tűnik, nem növeli a tüdőrák illetve a nyaki és feji tumorok kockázatát ^[22]^[23]^[24]. Állítását egy 2252 résztvevős tanulmánnyal ^[22] támasztotta alá.

Lásd még

Hivatkozások

^ Zilahi Márton: A textilipar nyersanyagai. Tankönyvkiadó, Budapest, 1953
^ Az Európai országokban 2005-ben, mintegy 30 millió ember használt cannabist. [1]
^ Minisztériumi jelentés a magyarországi droghelyzetről [2]
^ http://health.howstuffworks.com/marijuana4.htm How marihuana works
^ Carl R Lupica et al.: Marijuana and cannabinoid regulation of brain reward circuits. (Elérés: 2007. július 1.)
^ Zhang, Z.-F., Morgenstern, H., Spitz, M. R., Tashkin, D. P., Yu, G.-P., Marshall, J. R., Hsu, T. C., and Schantz, S. P. 1999. [3]
^ Cancer Epidemiology, Biomarkers & Prevention 8(12):1071-1078. Retrieved 4 Mar 2007
^ Public opinion on drugs and drug policy. Transform Drug Policy Foundation: Fact Research Guide. "Data is notoriously easy to cherry pick or spin to support a particular agenda or position. Often the raw data will conceal all sorts of interesting facts that the headlines have missed." Transform Drug Policy Foundation, Easton Business Centre, Felix Rd., Bristol, UK. Retrieved on 24 March 2007.
^ HV, Brignell C, Fletcher S, Middleton P, Henry J. Cognitive and subjective dose-response effects...
^ Iversen, L. 2003. Cannabis and the brain. Brain 126(6): 1252-1270. Retrieved on 5 Mar 2007
^ [4] Neuroprotection by 9-Tetrahydrocannabinol, the Main Active Compound in Marijuana, against Ouabain-Induced In Vivo Excitotoxicity, M. van der Stelt, W. B. Veldhuis, P. R. Bär, G. A. Veldink1, J. F. G. Vliegenthart, and K. Nicolay, The Journal of Neuroscience, September 1, 2001
^ Hippocampal Neurotoxicity of Delta 9-Tetrahydrocannabinol - Chan et al. 18 (14): 5322 - Journal of Neuroscience
^ Flin Flon Mine Area Marijuana Contamination
^ Huizink, A.C. and Mulder, E.J. (2006) Maternal smoking, drinking or cannabis use during pregnancy and neurobehavioral and cognitive functioning in human offspring. Neurosci. Biobehav. Rev. 30, 24–41
^ Fried, P.A. et al. (2003) Differential effects on cognitive functioning in 13- to 16-year-olds prenatally exposed to cigarettes and marihuana.Neurotoxicol. Teratol. 25, 427–436
^ Hardwiring the Brain: Endocannabinoids Shape Neuronal Connectivity Science, May 25, 2007
^ Paul Berghuis,...:Endocannabinoids regulate interneuron migration and morphogenesis... 2007
^ Harkany et al: The emerging functions of endocannabinoid signaling during CNS development
^ J.S. Hayes, R. Lampart, M.C. Dreher, L. Morgan (1991.). „Five-year follow-up of rural Jamaican children whose mothers used marijuana during pregnancy”. West Indian Medical Journal 40 (3): 120-3.
^ Dreher, M. C., Nugent, K., Hudgins, R. 1994. Prenatal marijuana exposure and neonatal outcomes in Jamaica: an ethnographic study. Pediatrics 93(2): 254-260. Retrieved on 5 Mar 2007
^ [http://www.druglibrary.org/Schaffer/hemp/medical/can-babies.htm Prenatal Marijuana Exposure and Neonatal Outcomes in Jamaica: An Ethnographic Study, February, 1994]
^ ^a ^b Fred Gardner. „Marijuana Smoking Does Not Cause Lung Cancer”, 2006. július 6).
^ Tashkin, D. P., Simmons, M. S., Sherrill, D. L., and Coulson, A. H. 1997. Heavy habitual marijuana smoking does not cause an accelerated decline in FEV1 with age. American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine 155(1): 141-148. Retrieved on 5 Mar 2007
^ „Study finds no marijuana-lung cancer link”, Washington Post, 2006. május 26. (Elérés: 2006. július 13).

Kender

Tartalomjegyzék