Article on other languages:
- Hebrew_language
- Hebreeus
- ዕብራይስጥ
- Idioma_ebreu
- Hebrēisc_sprǣc
- لغة_عبرية
- ܠܫܢܐ_ܥܒܪܝܐ
- Hebréu
- İbri_dili
- Иврит
- Hebraeg
- Hebrejski_jezik
- Hebreu
- Pinulongang_Ebreyo
- İbrani_tili
- Hebrejština
- Єврє́искъ_ѩꙁꙑ́къ
- Hebraeg
- Hebraisk_(sprog)
- Hebräische_Sprache
- Εβραϊκή_γλώσσα
- Hebrea_lingvo
- Idioma_hebreo
- Heebrea_keel
- Hebreera
- زبان_عبری
- Heprea
- Hebraiskt_(mál)
- Hébreu
- Hèbrèo
- Lenghe_ebraiche
- Hebrieusk
- Eabhrais
- Eabhra
- Lingua_hebrea
- Hî-pak-lói-vùn
- עברית
- इब्रानी_भाषा
- Hebrejski_jezik
- Hebrejšćina
- Եբրայերեն
- Lingua_hebree
- Bahasa_Ibrani
- Hebrea_linguo
- Hebreska
- Lingua_ebraica
- ヘブライ語
- Basa_Ibrani
- ებრაული_ენა
- Taɛebrit
- 히브리어
- Ebrow
- Lingua_Hebraica
- Lingua_ebrea
- Hebreeuws
- Lengua_ebraica
- Liébeleo
- Hebrajų_kalba
- Ivrits
- Хебрејски_јазик
- എബ്രായ_ഭാഷ
- Bahasa_Ibrani
- Hebrääsche_Spraak
- Hebreeuws
- Hebraisk_språk
- Hebraisk
- Ebrieu
- Hebrew_amanu
- Hiibruu
- Język_hebrajski
- Língua_hebraica
- Iwriyu_simi
- Limba_ebraică
- Иврит
- Lingua_abbràica
- Hebrejski_jezik
- Hebrew_language
- Hebrejčina
- Hebrejščina
- Gjuha_hebraike
- Хебрејски_језик
- Hebreiska
- Kiebrania
- எபிரேய_மொழி
- Забони_ибрӣ
- ภาษาฮีบรู
- Wikang_Ebreo
- İbranice
- Гебрейська_мова
- Ivrit
- Tiếng_Hebrew
- העברעיש
- 希伯来语
- IsiHebheru
| Héber (עברית [‘Ivrit]) | |
|---|---|
| Beszélik: | Izrael |
| Régió: | Izrael és környéke |
| Beszélők száma: | ~6 millió |
| Rang: | nincs a 100 legnagyobb közt |
| Nelvcsalád: | Afroázsiai Sémi |
| Státusz | |
| Hivatalos nyelv: | Izrael |
| Szabályozó testület: | Héber Nyelvi Akadémia (האקדמיה ללשון העברית) |
| Nyelv-kódok | |
| ISO 639-1 | he |
| ISO 639-2 | heb |
| SIL | HBR |
Az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra. A nyelvet a héber írással írják.
Története
A héber nyelvet a zsidók már a Krisztus születése előtti századokban egyre kevésbé használták, a mindennapi élet nyelve a hellenizált, utóbb római fennhatóság alá kerülő Júdeában az arámi és a görög ill. valamelyest a latin volt. A héber mindinkább liturgikus célokra szolgált, bár a diaszpórában szétszóródó zsidóság összekötő kapcsa mindig is a héber nyelv maradt. A közép- és újkor folyamán a zsidóság különböző nyelveket használt, annak megfelelően, hogy az egyes közösségek melyik ország vagy birodalom területén éltek. Kialakultak „zsidó nyelvek” is, amelyek közül a legismertebb a germán nyelvek közé tartozó jiddis, vagy az újlatin ladino.
A héber nyelv felújításának gondolata egybefonódik a zsidó nép azon vágyával és céljával, hogy visszatérhessen az „ígéret földjére”, és ott államot alapíthasson.
Az első és legnagyobb hatású lépéseket a litvániai Ben Jehuda tette meg, aki az 1880-as években elhatározta, hogy családjával kitelepül a Szentföldre, és azután csak héberül fog beszélni.
A héber nyelv modern változata az ivrit. A klasszikus, archaikus változat (amelyen az Ószövetség/Tanach is íródott) pedig a klasszikus héber, bibliai héber, esetleg óhéber.
Külső hivatkozások
- Raj Tamás: A sokezer éves héber nyelv története
- Ez nekem óhéber! – cikk a héber/ivrit nyelv megújításáról
- Rácz Zoltán: Héber-magyar nyelvkönyv
Ókorportál összefoglaló, színes tartalomajánló lap
