Gnoszticizmus

Article on other languages:

• Gnosticism
• Gnostisisme
• Gnostizismo
• غنوصية
• Гностицизъм
• Gnosticisme
• Gnosticismus
• Gnostigiaeth
• Gnosticisme
• Gnosis
• Γνωστικισμός
• Gnostikismo
• Gnosticismo
• Gnostitsism
• Gnostilaisuus
• Gnosticisme
• Gnostisisme
• Gnosticismo
• גנוסיס
• Gnosticismo
• Gnosticismo
• Gnosticismo
• グノーシス主義
• 영지주의
• Gnosticizmas
• Гностицизам
• ജ്ഞാനവാദം
• Gnostikisme
• Gnosticisme
• Gnostisisme
• Gnostycyzm
• Gnosticismo
• Gnosticism
• Гностицизм
• Gnosticism
• Gnosticizmus
• Gnosticizem
• Gnosticizmi
• Гностицизам
• Gnosticism
• Nostisismo
• Gnostisizm
• Гностицизм
• معرفت
• 諾斯底主義

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján.

A szó töve, a gnózis görögül tudást jelent. A gnosztikus tanokat a hagyományos hitelvek dogmatikus követői tévesen állítják be bonyolult és zavaros fantáziaszüleményeknek. A Gnózis az igazi tudást jelenti. A Gnózis tana egyszerű, mert mielőtt bármit meghatározna, leírna vagy magyarázna, abból a tényből indul ki, hogy létezik igazi tudás. A gnosztikus világnézet alapja az, hogy az igazság előbb létezett, mint minden más. A gnosztikus irányzatok abból indulnak ki, hogy aki abszolút tudásra szomjazik, az belülről megtalálhatja ezt, mert minden emberben eleve benne van ez az igazság. A gnoszticizmus tehát a kereszténységhez hasonló, (korai) eretnek (a történelmi keresztény egyházak által annak tartott, a hagyományok miatt történészek által is eretneknek nevezett) irányzat: a (a hagyományos keresztény felfogás szerinti) Megváltó szükségességét tagadja (illetve csak az önmegváltás hasznát ismeri el). Azt vallja, hogy mindenki magát válthatja meg, azáltal, hogy a világot megismeri, s végül önmagába jut vissza. Lásd még: http://www.gnozis.fw.hu/

A gnosztikus tanok eredete

Az apokrif evangéliumok tanúsága szerint (vagy lásd például János leveleit a Bibliában) a kereszténység első évszázadaiban a gnosztikus eszmeiség meghatározó volt. Már az első században megjelentek a gnózis hívei. Elterjedt nézetek szerint részben ennek az eszmeáramlatnak a terjedése miatt kezdték kanonizálni a keresztény tantételeket. Más nézetek szerint pedig az eretneknek tartott Marcion által összeállított evangélium időben megelőzi a mai keresztény Bibliában megtalálható négy evangélium összeállítását, sőt, olyan nézetek is felmerültek, hogy Marcion és Márk evangéliuma azonos. A gnoszticizmus mozgalma a tökéletesség belső átélésére törekedett. Elsősorban a beállítottság volt gnosztikus: minden ember hivatott a belső tudásra, Isten közvetlen megtapasztalására - mondták. "Gnosztikus kereszténység" néven is emlegetik őket, de több ókeresztény szerző ellene ír.

A Római Birodalomban hamar támogatottá, majd államvallássá vált korai kereszténység egyik legnagyobb ellenfelének tartotta a *manicheizmust (*Mani), mely vallás a Mediterráneumtól Kínáig, a 3. századtól a 18. századig élő vallási mozgalom volt, annak ellenére, hogy egész történelme során (már a keletkezési helyétől, Perzsiától kezdve) tűzzel-vassal irtották. Ellenpéldaként az Ujgur Birodalomban államvallás szerepét töltötte be. Az európai középkorban végig az egyik legnagyobb, az egyház hatalma miatt gyakorlatilag halálos vád volt, ha valakire ráfogták: gnosztikus, manicheus. A Dél-Franciaországban a 11. században kialakult kathár (Albi városáról albigensnek is nevezett) mozgalmat is a manicheizmus kései ágának tartották. A tűzzel-vassal irtás itt is bekövetkezett: az egyetlen Európán belüli célt kitűző keresztesháborút a kathárok ellen indította III. Ince pápa 1209-ben. A húsz évig tartó háború mély nyomokat hagyott Dél-Franciaországban. Egyes vélemények szerint az akkor ott kibontakozó előreneszánsznak is véget vetett. A kathár mozgalom hatásainak felszámolására hozták létre az "Isten kutyáinak" csúfolt dominikánus rend által vezetett Inkvizíciót. Érdekesség, hogy az Inkvizíció megalapítása idején az "Isten kisebb testvéreinek" is nevezett ferences rend és a dominikánusok harcoltak egymás ellen annak vezetéséért.

Kevés forrás élte túl az ókori mozgalom üldöztetését. Ilyen például az 1997-ben nyilvánosságra hozott "Júdás evangéliuma", amely korának akciófilmjeként Júdást állítja be az igaz tudást védő elkeseredett hősnek, Jézust pedig hasonlóan esendő ellenfelének. (Az evangélium megnevezés téves, ugyanis nincsen benne a feltámadás.) Sokáig a legtöbbet a vitairatokból lehetett megtudni, melyekben az egyházatyák támadták a gnosztikus tanokat, ám ezek a források az elfogultság miatt a legkisebb mértékben sem tekinthetők hitelesnek.

Másik fontos forrás a kínai buddhista kánon, melynek utolsó kötetében találhatók kínaira fordított manicheus szövegek. Japánban rendszeresen kiadott Taisho Shinshu Daizokyo-ban mindig benne van, az on-line kiadásban is kereshető.

A modern világ a szabad gondolkodás mellett meghozta a források szabad hozzáférhetőségét is, így az interneten elérhető a THE GNOSTIC SOCIETY LIBRARY weboldala, melyen igen sok gnosztikus szöveg, szövegtöredék olvasgató angol fordításban.

Keresztény egyházatyák gnoszticizmus ellen írt művei

• Szent Ireneus: Lugdunum (Lyon) püspöke volt. Öt könyvből álló irata a „hamis gnózis” ellen a II. század második feléből való. A szakirodalomban Adversus haereses címen hivatkoznak rá.
• Hippolütosz: akinek a hivatalos egyházzal is ellentétei voltak, annyira, hogy ellenpápának választották meg. Száműzetésben halt meg, i. sz. 235 körül. Görög nyelvű, az eretnekségek ellen irányuló művének latin címe: Retutatio omnium haeresium (Valamennyi eretnekség cáfolata).
• Epiphaniosz: (315-403) Ciprus metropolitája volt. Egyiptomban közelről is megismerkedett a Barbéló-gnosztikusokkal. Kicsapongó szertartásaik miatt feljelentést tett ellenük az egyházi hatóságoknál, minek következtében 80 titkos gnosztikust kizártak a keresztény közösségből. A gnózist görög nyelvű Panarion című műve támadja.
• Több keresztény szerző művében is találhatóak még a gnózissal foglalkozó részletek: például Tertullianus és Alexandriai Kelemen.

Eredetiben fennmaradt gnosztikus értekezések

A II. világháború végéig három kopt gnosztikus kódex volt ismeretes:

• Codex Askewianus: Valamikor az 1700-as években dr. Askew londoni orvos vásárolta egy régiségkereskedőtől. Róla nevezték el a kódexet. Halála után örökösei a British Museumnak adták el, 1785-ben. Ez a őrizte meg a III. században keletkezett Pisztisz Szophiat, a legterjedelmesebb gnosztikus értekezést. A kódex maga valószínűleg a IV. századból való.
• Codex Brucianus: James Bruce-ról (1730-1794) a neves skót utazóról kapta a nevét. A régi Théba területén, Medinet Habuban vette. Jeú két könyvet és egy un. Cím nélküli értekezést tartalmaz. A művek valószínűleg a III. századból valók, a papiruszkódex az V-VI. századra keltezhető.
• Codex Berolinensis: Valószínűleg Achmim közelében találták. 1896-ban került a Berlini Múzeum gyűjteményébe. Ebben található az Evangélium Mária szerint, János apokrifonja (titkos irata) és a Sophia Jesu Christi (Jézus Krisztus bölcsessége).

A legnagyobb gnosztikus könyvgyűjtemény a Nag Hammadi-i leletben került elő. 1945-ben találtak rá a 13 kódexre, melyek a IV. századra keltezhetők; a művek nagy része azonban a II. században keletkezett.

Apokrif iratok

Az apokrif (apokripha) görög kifejezés jelentése: „elrejtett”. A legjelentősebb lelet Nag Hammad tekercsei, de sok apokrif irat maradt fenn és tanúskodik a gnosztikus keresztény bölcsességről. Amíg a Biblia iratait a történelem során többször is „átírták”, az apokrifok hamisíthatatlanul tanúskodnak koruk bölcseletéről. Az apokrif, vagy „elrejtett” tanok a hivatalos, külső vallás törekvéseként kerültek háttérbe. Esetenként tudatos megsemmisítések elől rejtették el az utókor számára. A rejtett kifejezés ugyanokkor e tanok tartalmára, azokra a rejtélyekre, misztériumokra is utal, melyek az igazságkeresők számára az eredeti isteni állapot elérésének útját írják le, és közelebb visznek Istenhez. Az örökérvényű bölcsességet megörökítő pergamenek a mai kor keresői számára az írott szó, az Ige, az ember számára kinyilatkoztatott megváltás tanának jelképévé váltak.

Lásd még

• Rózsakeresztesek
• Júdás evangéliuma
• Júdás levele
• Ezoterika

Külső hivatkozások

• Gnozis.lap.hu
• Catholic Encyclopedia: Gnosticism
• Taishō Shinshū Daizōkyō
• Turkesztáni ujgurok
• The Gnostic Society Library

Bibliográfia