Fűzfa

Article on other languages:

• Willow
• صفصاف
• Върба
• Vrba
• Salze
• Vrba
• Pile-slægten
• Weiden_(Botanik)
• Ιτιά
• Saliko
• Salix
• Paju
• Sahats
• بید_مجنون
• Pajut
• Saule
• Salgueiro
• ערבה_(צמח)
• Vrbe
• Dedalu
• Salix
• ヤナギ
• 버드나무속
• Bî
• Бадь
• Salix
• Gluosnis
• Врба
• Каль
• Huexōtl
• Wilg
• Vierslekten
• Хæрис
• Wierzba
• Salgueiro
• Sawsi
• Salcie
• Ива
• Sieđga
• Willow
• Vrba_(drevo)
• Salix
• Врба
• Videsläktet
• Söğüt
• Верба
• Chi_Liễu
• ערבה
• 柳树

Fűzfa
Salix x sepulcralis hibrid fűzfa
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Malpighiales Család: Fűzfafélék (Salicaceae) Nemzetség: Salix L.
Alnemzetségek, fajcsoportok
A szövegben részletezve

Szomorúfűz

A fűzfa (Salix) a fűzfafélék (Salicaceae) család egyik nemzetsége. Mintegy hatszáz faja főképp a föld északi féltekéjén honos, közülük több a Kárpát-medencében is él.

Elterjedése, élőhelye

Szinte mindenütt megtalálható az északi flórabirodalom csapadékosabb vidékein. Néhány faj a száraz klímához is alkalmazkodott, de ezek szinte egytől egyig bokor termetűek. Magyarországon mintegy huszonhárom fajuk honos, számos, keresztezett változattal.

Megjelenése, felépítése

Fás szárú, cserje- vagy fatermetű, lombhullató, kétlaki évelő növény. A sok fajnak számos közös tulajdonsága van. A fa alakú füzek előbb karógyökeret növesztenek, majd ebből dúsan elágazó oldalgyökerek rendszerét. A cserje alakú füzek gyökérzete kezdettől nagyon szerteágazó. A gyökérzet jellegét mindig erősen befolyásolják a talaj tulajdonságai.

Kérge eleinte sima zöld vagy vöröseszöld, később – különösen az alsó néhány méteren – mély, hosszanti barázdákkal felrepedezik.

Szórt állású rügyei a legtöbbször hosszúkásak, keskenyek, ághoz simulóak, kopaszok, fénylők vagy finoman molyhosak. A legtöbb faj hajtásai hosszúak, vékonyak, hajlékonyak, sárgás- vagy vöröseszöldek, gyakran lecsüngők.

Leveleinek nyele általában rövid, a lemezek lándzsásak vagy tojásdadok, finoman fűrészelt szélűek, esetleg ép szélűek és hullámosak.

Egyivarú barkavirágai nagyon egyszerűek. A virágtakaró hiányzik, a porzós virágokban kevés porzó van, a termős virágokban egyetlen termő. A virágok tövében édes nedvet nektárt termel. A nőivarú virágok fehérek vagy zöldek, a porzós barkák sárgák, esetleg pirosak.

Termése sokmagvú, több kopácsú tokokból álló füzér. A magvak alig 1 mm hosszúak, zöldesbarnák.

Életmódja

A legtöbb faj erősen fény- és vízigényes, ezért a fűz főleg folyó- és állóvizek partján, ártereken nő; az ilyen erdőtársulásokban gyakran állományalkotó. Az időszakos vízborítást is jól tűri. Laza és kötött talajon egyaránt megél.

Magyarországon február-márciusban virágzik, termése május-júniusban érik be. Magról és dugványról is jól szaporodik, kitűnően sarjad. Különösen az első években rendkívül gyorsan nő.

Felhasználása

A fűz fája szórt likacsú, színes gesztű, könnyű, lágy, jól faragható. Szíjácsa sárgásfehér, gesztje vörösesbarna. A fa puha és nincsenek benne tartósító anyagok – csersav, gyanta, viasz stb., ezért leginkább faragványokat, gyufát, cellulózt és papírt készítenek belőle. Hajlékony vesszőiből kosarat és bútorokat fonnak.

A kinin fölfedezése előtt a fűzfakéreg főzete volt a malária legjobb orvossága. A főzet gyulladásgátló, antiszeptikus, lázcsillapító, vérzéscsillapító hatású. Hatóanyagai:

• szalicin,
• katechin,
• csersav,
• gyanta,
• enzimek,
• oxalát.

Ajánlják:

• belső vérzések,
• bélhurut,
• reuma,
• ízületi bántalmak,
• gyomorhurut,
• lázzal járó megfázás ellen,
• fagyott testrészek,
• aranyeres bántalmak,
• gombás bőrbetegségek kezelésére.

Kivételes tűrőképessége folytán erdőgazdaságilag (a nedves, csapadékos környezetben) igen jelentős. Az ilyen élőhelyeken pionír fajként agresszíven terjeszkedő kecskefűz az egyéb erdők telepítését erősen gátolhatja.

Rendszertani felosztása

A rendkívül fajgazdag nemzetséget négy alnemzetségre bontják, azokat pedig további fajcsoportokra:

• Salix subg. Salix:
  • S. sect. Amygdalinae
    • mandulalevelű fűz (Salix triandrae, Salix triandra)
  • S. sect. Eriostachyae
  • S. sect. Floridanae
  • S. sect. Fragiles
    • törékeny fűz (Salix fragilis)
  • S. sect. Glandulosae
  • S. sect. Humboldtianae
  • S. sect. Longifoliae
  • S. sect. Magnificae
  • S. sect. Salicaster
    • babérfűz (Salix pentandra)
  • S. sect. Salix
    • fehér fűz (Salix alba),
    • babiloni szomorúfűz (Salix babylonica),
  • S. sect. Subalbae
  • S. sect. Urbanianae

* Salix subg. Caprisalix:

• • S. sect. Vetrix
    • kecskefűz (Salix caprea, Salix capra),
    • füles fűz (Salix aurita) – védett,
    • rekettyefűz (Salix cinerea),
  • S. sect. Incubaceae
    • serevényfűz (Salix rosmarinifolia)
  • S. sect. Villosae
  • S. sect. Cordatae
  • S. sect. Arbuscella
  • S. sect. Balsamiferae
  • S. sect. Lanatae
  • S. sect. Daphnoideae
    • boroszlánképű fűz (Salix daphnoides)
  • S. sect. Viminales
    • kosárkötő fűz (Salix viminalis)
  • S. sect. Subviminales
  • S. sect. Canae
    • parti fűz (Salix elaeagnos),
  • S. sect. Purpurea
  • S. sect. Sitchenses
  • S. sect. Denticulatae

* Salix subg. Chamaetia:

• • S. sect. Chamaetia
  • S. sect. Diplodictyae
  • S. sect. Glaucae
  • S. sect. Lindleyanae
  • S. sect. Maccallianae
  • S. sect. Myrtosalix
  • S. sect. Myrtilloides
  • S. sect. Retusae

• Salix subg. Chosenia egy fajjal:
  • • Chosenia arbutifolia

A kultúrában

Az ókori görögök hite szerint a múzsák szent fája volt. Úgy tartották, hogy a múzsák a Helikonon, azaz Fűzfák hegyén laknak.

A középkorban a fűzfát a boszorkányok, tündérek szent fájának tartották. Az európai kultúrában a szomorúfűz (mint neve is mutatja) a boldogtalan szerelem és a gyász jelképe.

Források

• Kempelen Farkas digitális tankönyvtár 4. Ártéri erdők fája, a fűzfa
• A növényi kivonatok alapanyagai
• Salix nemzetség / Füzek
• Fűzek
• A fűz (Salix sp.) jelentősége a vad élőhelyének a fejlesztésében