Bydgoszcz

Article on other languages:

Koordináták: é. sz. 53° 07′ k. h. 18° 00′

Bydgoszcz
Nagy Kázmér szobra

Bydgoszcz címere
Bydgoszcz címere

Bydgoszcz zászlaja
Bydgoszcz zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország Lengyelország
Vajdaság Kujávia-Pomerániai
Rang járási jogú város
Alapítás éve 1038
Polgármester Konstanty Dombrowicz
Irányítószám 85-001-től 85-915-ig
Körzethívószám (+48)52
Rendszám CB
Népesség
Teljes népesség 363 468 fő (2007) +/-
Népsűrűség 2082 fő/km² [1]
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 60 m
Terület 175 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bydgoszcz (Lengyelország)
Bydgoszcz
Bydgoszcz
é. sz. 53° 07′ k. h. 18° 00′

Bydgoszcz weboldala
 megnézi • vitatja • szerkeszti a sablont 

Bydgoszcz (Kép:hang.png kiejtése✩, IPA: [ˈbɨdgɔʃʧ], németül Bromberg IPA: [ˈbrɔmbɛrk], latinul: Bydgostia IPA: [ˈbidgostia]) város Észak-Lengyelországban, a Brda és a Visztula mentén. Lakosainak száma 363 468 (2007). 1999 óta Toruńnyal együtt a Kujávia-Pomerániai vajdaság központja. 1947 előtt a Pomeránia, majd a Bydgoszczi vajdaság központja volt.

Tartalomjegyzék

Története

A bydgoszczi várispánt (Suzzlaus de Budegac) először 1238-ban említi írásos forrás. A település (latin neve "Bydgostia"), története régebbre nyúlik vissza, és a román templom is a XII. században épült. A román templom léte arról tanúskodik, hogy a város régebben népesedett be és jelentős volt, mivel a borostyán út mellett feküdt. A korai középkorban a Kujávia határ vára volt. 1331–1337 között a Német lovagrend szállta meg, ami alól III. Nagy Kázmér király szabadította fel, aki városi jogokat adományozott 1346/1349--ben.

A XV.-XVI. században Bydgoszcz a gabona és só kereskedelem fontos központja volt. 1657-ben itt kötötték meg a bydgoszczi egyezményt. 1555-ben privilégiumot kapott arra hogy megtiltsa zsidók letelepedését a városban. 1772-ben Lengyelország első felosztásakor Bydgoszcz a Porosz királysághoz került. 1772–1806 és 1815–1920 között Bydgoszcz Poroszországhoz tartozott, 1807–1815 között pedig a Varsói nagyhercegséghez. 1815 után egyike volt a Pozna%C5%84i Nagyhercegség két tartománya fővárosának.

1773-ban kezdték építeni a bydgoszczi csatornát, amely a Brda és Noteć folyókat köti össze és ennek következtében az Oderát a Viszutlával. A XIX. századtól rohamos a fejlődés. Megépül az első vasútvonal Piłáig, majd tovább Gdańskig, Toruńig és Inowrocławig. A XIX. században a város leginkább német jelleget ölt (többek között azért, mert mesterségesen elszeparálták a városközpontot a lengyel külvárosoktól). 1920 után, amikor megalakult a modern Lengyelország, szintén jelentős német kisebbség maradt a városban. A versailles szerződés értelmében 1920. január 20-án a nagylengyelországi hadsereg megszállta a várost. A városban tartott erős német helyőrség korábban meggátolta a gyengén felfegyverzett lengyel lakosság csatlakozását a nagylengyel felkeléshez, annak ellenére, hogy az egyik döntő csata Brzoza Bydgoska faluban, Bydgoszcztól 3 km-re zajlott le.

A II. köztársaság idején elveszítette a vajdaság fővárosának rangját először Poznań, majd Toruń javára. 1939. augusztus 3-án harcok törtek ki a lengyel egységek és német diverzánsok között, akiket helyi németek is támogattak (többek között a Hitlerjugend tagjai). Az elfogott német diverzánsok egy részét agyonlőtték, másokat bebörtönözték. A német propaganda az eseményeket "Blutsonntag"-nak (Véres vasárnap) nevezet el. Miután a Wehrmacht megszállta a várost, a lengyel lakosság ellen megtorló intézkedések kezdődtek a Véres vasárnapban betöltött szerepük miatt: kivégzések és koncentrációs tárborba internálás. Bydgoszczot Bromberg néven Kelet-Poroszországhoz csatolták. A németek közel 37 000 lakost öltek meg.

A felszabadulás után Bydgoszcz a pomerániai vajdaság fővárosa lett Toruńnyal együtt. 1973-ban Bydgoszczhoz csatolták a közeli Fordon várost.

Fekvése

Bydgoszcz a következő földrajzi egységek találkozásánál fekszik:

A városon át folyik a Brda, mely a Visztulába ömlik Brdyujściében. A város keleti határában (Fordon és Brdyujście kerületben) folyik a Visztula, és a bydgoszczi csatornán keresztül el lehet érni a Noteć folyót és az Oderát is.

BydgoszcZot minden irányban nagy erdők veszik körül. Túlnyomórészt fenyőerdők találhatók a környéken, de elszórtan lombhullató erdőkkel is találkozunk. A folyók mentén ártéri erdők vannak.

Kultúra

  • Towarzystwo Miłośników Miasta Bydgoszczy (Bydgoszcz város rajongóinak társasága)
  • Filharmonia Pomorska
  • Opera Nova
  • Teatr Polski
  • Muzeum Okręgowe
  • Gyógyszertár "Pod Łabędziem"
  • Bydgoski Festiwal Operowy
  • Festiwal “MUSICA ANTIQUA EUROPAE ORIENTALIS”

Oktatás

Főiskolák és egyetemek:

Magtárak a Brda partján

Sport

Gazdaság

A legnagyobb iparvállalatok:

Híres bydgoszcziak

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Bydgoszcz”

More about Bydgoszcz: pks bydgoszcz, bydgoszcz vacation, mieszkania bydgoszcz, bydgoszcz flight, bydgoszcz nieruchomo�ci, zawisza bydgoszcz, alveo bydgoszcz, bydgoszcz car rental, nieruchomosci bydgoszcz,

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.