Belfast

Article on other languages:

Koordináták: é. sz. 54° 36′ ny. h. 5° 55′

Belfast
A városháza
A városháza
Belfast címere
címere
Elhelyezkedése
elhelyezkedése
Koordinátái: é. sz. 54° 36′ ny. h. 5° 55′
Kormányzat
Ország
Tartomány		 Egyesült Királyság
Észak-Írország
Alapítás éve
Népesség
  Város ()  289 000 fő
Földrajzi jellemzői
Területe  
  Teljes  115 km²
Időzóna GMT (UTC)
Weboldal: www.belfastcity.gov.uk

Belfast (vagy írül Béal Feirste) az Ír-sziget második legnagyobb városa, Észak-Írország fővárosa. Az ír Béal Feirste elnevezés jelentése: „a Farset torkolata”. A város ma a Lagan folyó torkolatánál fekszik (a Farset a föld alá került), a Belfast Lough nevű öbölben. Belfast lakossága 289 000 fő.

Tartalomjegyzék

A város története

Belfast története 1177-ig nyúlik vissza, amikor várat emeltek a tengeröböl partján. A XIV. század elején a skót csapatok írországi hadjáratuk során elpusztították a várat. 1611-ben Írország angol helytartója újra várat emeltetett ezen a helyen, miközben sok angol és skót telepes érkezett a környékre. A város felvirágzását a halászat és a kereskedelem mellett a betelepülő francia hugenották által meghonosított lenipar hozta. A városban kezdte meg munkáját Írország első nyomdája 1690-ben és itt nyomtatták az ország első újságját. A 19. században az elszegényedő nyugati területekről egyre több katolikus nincstelen érkezett a városba, hogy a textilüzemekben vagy a hajógyárakban találjon munkát. Ebben az időben a város lakossága 10 évente megduplázódott. A katolikusok egyenjogúsítása és az ír függetlenségi törekvések felerősödése a várost irányító protestáns vezető réteget a szegényebb katolikusok ellen fordították.

Az I. világháborút megelőző hadi készülődés gazdagságot hozott a hajóépítő üzemeknek, ahol nem csak hadihajók, de tengerjáró luxushajók is készültek. Belfast dokkjaiban készült többek között a Titanic is. A háború után megalakult az észak-ír állam, amely tovább súlyosbította a helyzetet a katolikusok és protestánsok között. Ekkor már mindennaposakká váltak az utcai összetűzések, villongások és pogromok. Az 1960-as években kezdődött katolikus polgárjogi tüntetéseket az állam sorra leverte, ezért az 1970-es évek elején a legszélsőségesebb republikánusok (írek) fegyveres gerillaharcba kezdtek. A városnak azon a részén, ahol a katolikus és protestáns negyedek találkoznak, állandóak lettek az utcai összetűzések és merényletek. Ugyan hatalmas sorompók és szögesdrótok még a mai napig is láthatók Belfastban, és régebben éjjel-nappal katonai helikopterek járőröztek a város felett, de ma már jóval kevesebb katona és rendőr járőrözik az utcákon, amióta az 1990-es években beindultak a békefolyamatok.

2008-ra már Belfast békésebb várossá vált.

Látnivalók Belfastban

Ugyan a legtöbb háború elkerülte a várost földrajzi fekvése miatt, azonban a II. világháború folyamán, 1941-ben heves bombatámadások érték az iparvárost. Ennek ellenére a város főbb látnivalói épségben maradtak.

  • City Hall (városháza)
  • Grand Opera House (operaház)
  • Crown Liquor Saloon (elegáns belvárosi kocsma)
  • Albert Clock Tower (Albert-óratorony)
  • Queen's University (a város egyeteme)
  • Botanic Garden (park ritka növényekkel és üvegházakkal)

Galéria

Queen's University, a város egyeteme

Republikánus (ír) mural

Albert-óratorony

Belfast-várkastély

A Stormont-palota, a tartományi kormány székhelye

Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Belfast témájú médiaállományokat.
City státuszú városok az Egyesült Királyságban
Anglia
Skócia
Wales
Észak-Írország
Belfast · Derry · Armagh · Newry · Lisburn
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Belfast”

More about Belfast: belfast vacation, belfast telegraph, belfast tour, flight to belfast, belfast real estate, revival in belfast, belfast mural, belfast maine, belfast ireland,

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.