Bahrein

Article on other languages:

Bahreini Királyság
'
مملكة البحرين

(Mamlakatu l-Bahrajn)
Bahrein zászlaja Bahrein címere
zászló címer
Nemzeti mottó: بحريننا (Bahrainuná) Mi Bahreinünk
Himnusz: Bahrainuná
Bahrein fekvése
Főváros Manáma
Államforma alkotmányos monarchia
 - Király Hamad bin Isa Al Khalifa
 - Miniszterelnök Khalifa bin Salman Ali Khalifa
 - Koronaherceg Salman bin Hamad bin Isa Al-Khalifa


Hivatalos nyelv arab, angol
független 1971 
 - Egyesült Királyságtól  
Terület  
 - Összes 694 km² (.)
Népesség  
 - 2004 évi becslés 800 000 
 - Népsűrűség 1150 fő/km²
GDP
 - Összes
 - Egy főre jutó 20 759
HDI ()  (.) – 
Pénznem Bahreini dinár (BHD)
Időzóna (UTC+3)
Internet TLD .bh
Nemzetközi gépkocsijel BRN
Hívószám +973

Fájl:Bahrain map.png

Bahrein kis szigetország, monarchia a Perzsa-öbölben. A Kelet és Nyugat közti stratégiai helyzete, termékeny földje, édesvíze és a gyöngyhalászat hosszú időn keresztül a városiasodás központjává tette Bahreint. A gyöngyhalászat volt a gazdaság fő ága egészen a korai 20. századig, amikor feltalálták a tenyésztett gyöngyöt és kőolajat fedeztek fel itt az 1930-as években.

Tartalomjegyzék

Földrajz

Bahrein domborzati térképe

Domborzat

Neve arab eredetű, „kék tengert” jelent. A négy nagyobb (Bahrein, Muharraq, Sitrah, Hawar) és harminc kisebb szigetből álló ország felszíne sík, sivatagi éghajlatú. A jelentős artézi vízkészletből eredő forrásai gazdag oázisokat látnak el évezredek óta. Legmagasabb pontja: Jabal ad-Dukhan (122 méter).

Vízrajz

Éghajlat

Élővilág, természetvédelem

Nemzeti parkjai

Természeti világörökségei

Történelem

Az ókori Mezopotámiában Tilmun néven emlegették a számukra nagyon távoli szigetet, amellyel kereskedést folytattak (ld. Enki és Ninhurszag, 1.-30., Lu-dingirra Innin-himnuszát vagy az ún. Tilmun-himnuszt[1]), és akárcsak az Egyiptomiak Núbiát, bizonyos mértékig eszményítően megmitologizálták:

Tilmun országa fénylő, Tilmun országa szűzi, Tilmunban holló nem károg, farkas bárányt nem ragadoz.

A Perzsa-öböl bejáratánál elfoglalt stratégiai helyzete miatt uralmáért harcoltak az asszírok, a babiloniak, a görögök, a perzsák, végül az arabok, akiknek befolyására a szigetlakók felvették a mohamedán vallást. A hely neve a legrégibb időkben Dilmun volt, a görögök Tylosnak nevezték, azután Awal lett. A Bahrein név arabul azt jelenti: 'két tengeré', arra utal, hogy édesvízű források vannak a sós vízzel körbevett területen.

Ókor

I. e. 2300 körül Bahrein a Mezopotámiában (a mai Irakban) és az Indus-völgyben (a mai Pakisztán és India) közötti kereskedelmi utak központjává vált. Ez volt a Dilmun (más átírásban Telmun) civilizáció, amely az i. e. III. évezredben kapcsolatban állt a sumér civilizációval. I. e. 600 körül Bahrein a Babiloni Birodalom része lett. Történelmi források említik, hogy a mai Bahrein akkori neve 'Örök élet', 'Paradicsom', 'Éden' volt. Ezen kívül a 'Perzsa-öböl gyöngyének' is nevezték.

Nagyobb államok részeként

Bahrein az iszlámra 629-ben tért át. Addig a nesztoriánus kereszténység egyik központja volt. 899-ben egy világvégét váró iszmailita szekta, a karmaták lettek az ország birtokosai, akik egy utópisztikus társadalmat próbáltak megvalósítani, amelyben minden tulajdont egyenlően szétosztottak a tagok között. A karmaták zavarokat okoztak az egész iszlám világban: adót szedtek a bagdadi kalifátustól, és 930-ban kirabolták Mekkát és Medinát, a szent Kába követ Bahreinbe vitték és váltságdíj ellenében adták vissza. Végül 976-ban az Abbászidák legyőzték őket.

1521-ig, amikor a portugálok meghódították az Awal-szigeteket, Bahrein egy nagyobb régiót jelentett, amely magában a mai Szaúd-Arábia keleti részén fekvő Ahsa és Qatif tartományokat és az Awal-szigeteket, ami a mai Bahrein. A régió Baszrától a Hormuzi-szorosig és Ománig terjedt. Ez volt az Iqlim al-Bahrayn (Bahrayn tartomány), lakói arabok voltak, a Bani 'Abdu l-Qays törzs leszármazottai. A portugál hódítás óta viszont a Bahrein név már a mai Bahreinre vonatkozik. A 16. századtól 1743-ig a Bahrein feletti ellenőrzés a portugálok és az irániak között váltakozott.

A mai határok között

A késői XVIII. században az al-Khalifa család felszabadította az bahreini arabokat a perzsa uralom alól. Mivel fennállt a veszélye az újabb iráni hódításnak, az emirátus szerződést kötött Nagy-Britanniával és brit védnökség alá helyezte magát. Ekkor a sziget lakossága a becslések szerint kevesebb lehetett tízezernél.

Az olajat 1932-ben fedezték fel és Bahrein hirtelen modernizációját okozta. Az egész régióban itt fedeztek fel először olajat. Az Egyesült Királysággal fenntartott kapcsolatok szorosabbak lettek, mert a britek támaszpontokat állítottak fel. A brit befolyás egyre erősebb lett az ország fejlődésével, amelynek a csúcspontja Charles Belgrave ellenőrré való kinevezése volt; Belgrave modern oktatási rendszert hozott létre Bahreinben.

A II. világháború után britellenes érzelmek terjedtek el az arab világban és Bahreinben zavargásokba torkollottak. A zavargások fókuszában a zsidó közösség állt, amelynek tagjaiból jelentős írók és énekesek, gazdasági szakemberek, mérnökök és az olajtársaságok középvezetői kerültek ki, továbbá olyan textilkereskedők, akiknek üzlete kiterjedt az egész Arab-félszigetre (nem engedték meg a zsidók állandó letelepedését Szaúd-Arábiában), és más szabadfoglalkozású elemek. Az 1947-es események következtében a zsidó közösség hátrahagyva vagyonát Bombaybe menekült, azután Palesztínában (később Izrael - a Pardes Chana negyed Tel-Avivban) és az Egyesült Királyságban telepedett le. 2007-ben 36 zsidó élt Bahreinben.

A kártérítés lehetősége sohasem merült fel. 1960-ban az Egyesült Királyság Bahrein jövőjét nemzetközi döntőbíráskodás alá helyezte és az ügy az Egyesült Nemzetek főtitkárának hatáskörébe került. 1970-ben Irán bejelentette igényét Bahreinre és a többi perzsa-öböli szigetre. Később egyezményt kötött az Egyesült Királysággal, hogy Irán nem érvényesíti igényét Bahreinre, ha más követeléseit teljesíti az Egyesült Királyság. Az ezt követő népszavazáson a bahreiniek megerősítették, hogy ők arabok és függetlenek Nagy-Britanniától. Bahrein tagja maradt az Arab Ligának és az Öböl-menti Együttműködési Tanácsnak.

A britek 1971. augusztus 15-én vonultak ki, és Bahrein független emirátus lett. Az 1980-as évek magas olajárából nagy hasznot húzott Bahrein, de az áresés is súlyosan érintette. Az ország megkezdte gazdaságának diverzifikálását és az 1970-es években a libanoni polgárháborúból is hasznot húzott, ugyanis Bahreinbe települt át Bejrútból a Közel-Kelet pénzügyi központja. Korábban Libanonban erős bankszektor működött, ami kivonult onnét a polgárháború miatt.

Az 1979-es iráni iszlám forradalom után a bahreini síiták fundamentalista szervezete, a Bahrein Felszabadításának Iszlám Frontja 1981-ben sikertelen puccsot kísérelt meg. A puccsot Iránban élő emigráns síita klerikusok szervezték, élükön Hujjatu l-Islām Hādī al-Mudarrisī állt, aki a teokratikus kormányzat legfelső vezetője lett volna.

1994-ben a síiták újabb zavargásokat kezdeményeztek, mert nők is részt vettek sporteseményen. A királyságra rosszul hatottak az 1990-es évek közepének szórványos zavargásai is, amikor negyven ember vesztette életét a kormány és a fundamentalisták összecsapásaiban.

1999 márciusában Hamad ibn Isa al-Khalifah követte apját az államfői poszton és bevezette a parlamenti választásokat, szavazati jogot adott a nőknek és kiengedte a börtönből a politikai foglyokat. Ezt a mozzanatot az Amnesty International úgy jellemezte, hogy „történelmi periódusa az emberi jogoknak”. Az országot királysággá nyílvánították 2002-ben. Korábban hivatalosan „állam” volt a megnevezése, ez „királyság”-ra változott.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Politikai pártok

Közigazgatási felosztás

Bahrein közigazgatási beosztása
  1. Főváros (Manáma)
  2. Centrum
  3. Muharraq
  4. Észak
  5. Dél

Védelmi rendszer

Népesség

Általános adatok

  • Születéskor várható élettartam: férfiak 71 év, nők 76 év
  • Népességnövekedés: 1,61%
  • Csecsemőhalandóság: 11‰
  • Írástudatlanság: 10,9%
  • Városi lakosság aránya: 93%

Legnépesebb települések

Bahrein városai
Rangsor Név Lakosság Régió
Latin
betűkkel
arab
betűkkel
1991-es
népszámlálás
2001-es
népszámlálás
2005-es
becslés
1. Manáma المنامة 127 978 143 035 147 074 Manama
2. al-Muharraq المحرق 74 245 91.307 97 458 al-Muharraq
3. ar-Rifa al-gharbi الرفاع الغربي 45.596 79 550 94 344 ar-Rifa
4. Madinat Hamad مدينة حمد 29 055 52 718 65 466 Hamad
5. Ali عالي n.a. 47 529 55 052 al-Wusta
6. Madinat Isa مدينة عيسى 34 509 36 833 38 090 Madinat Isa
7. Sitra سترة 36 800 34 317 37 657 Sitra
8. al-Budayyi البديع n.a. 30.702 33 700 ash-Schamaliyya
9. Dschidhafs جدحفص 44 800 30 099 31 735 Dzsidhafs
10. al-Malikiyya المالكية n.a. 13 658 14 573 al-Gharbiyya
11. al-Hidd الحد 8 610 11 637 12 797 al-Hidd

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Az országban a hivatalos nyelv az arab, de beszélik még az angolt, a perzsát és az urdut. A lakosság 73%-a arab (melyből 63% bahreini arab, 10% egyéb arab), 27%-a külföldi (8% iráni, 8% indiai, 2% pakisztáni, 1% európai, 8% egyéb). A lakosság 85%-a mohamedán (síita 51%, szunnita 34%) vallású, 6%-a keresztény, 6%-a hindu és 3%-a egyéb vallású.

Szociális rendszer

Gazdaság

Általános adatok

Az ország a Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja.

Gazdasági bevételeinek 80%-a a kőolaj és a feldolgozott szénhidrogének eladásából származik.

  • Hazai össztermék (GDP)/fő: 15 100 USD (2002).
  • Munkanélküliség: 15%.
  • Munkaerő: 295 000 fő.
  • Infláció: 0,5% (2002).

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

Az oázisokban datolyát, gránátalmát, fügét és zöldségféléket termesztenek.

Ipar

Az olcsó elektromos áramra ausztrál timföldimportra épülő alumíniumkohót és hengerművet telepítettek. Fejlett ipar jellemzi (hajóépítés- és javítás), de a hagyományos kézműves iparágaknak is nagy a szerepük. Öntöző- és ivóvízzel a ma már elapadóban lévő rétegvízforrások és tengervíz-sótalanító üzemek látják el.

Kereskedelem

Az országra jellemző egyéb ágazatok

Közlekedés

A közúthálózat hossza 3261 km. A Bahrein nemzetközi repülőtér a sziget északi végében található, Manáma közelében.

Kultúra

Internethasználat: 21%

Oktatási rendszer

Kulturális intézmények

Tudomány

Művészetek

Hagyományok, néprajz

Gasztronómia

Turizmus

Asura ünnep

Sport

Ünnepek

Források

Jegyzetek

  1. ^ Ld. a Harali c. cikket.

Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Bahrein témájú médiaállományokat.
Arab Liga
Algéria | Bahrein | Comore-szigetek | Dzsibuti | Egyesült Arab Emírségek | Egyiptom | Irak | Jemen | Jordánia | Katar | Kuvait | Libanon | Líbia | Marokkó | Mauritánia | Omán | Palesztina | Szaúd-Arábia | Szíria | Szomália | Szudán | Tunézia
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Bahrein

More about Bahrein: 01 2006 bahrein,

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.