Bahrein

Article on other languages:

• Bahrein
• Bahrain
• Bahrein
• Bahrain
• البحرين
• ܒܚܪܝܢ
• Bahrein
• Bəhreyn
• Бахрэйн
• Бахрейн
• বাহরাইন
• বাহরাইন
• Bahrein
• Bahrain
• Bahrayn
• Bahreyn
• Bahrajn
• Бахрейн
• Bahrain
• Bahrain
• Bahrain
• Behreyn
• Bahrajn
• ބަޙްރައިން
• བཧ་རེན་
• Μπαχρέιν
• Bahrain
• Barejno
• Bahréin
• Bahrein
• Bahrain
• بحرین
• Bahrain
• Bahreïn
• Bahreyin
• De_Barein
• Bairéin
• Bachrain
• Bahrain_-_البحرين
• Bahrain
• Pâ-lìm
• Baharaina
• בחריין
• बहरीन
• Bahrein
• Bahrain
• Barayn
• Bahrein
• Բահրեյն
• Bahrain
• Bahrain
• Bahrain
• Bahrain
• Bahrain
• Barein
• Bahrain
• バーレーン
• Bahrain
• ბაჰრეინი
• Бахрейн
• 바레인
• बहरैन
• Behreyn
• Bahreyn
• Baharina
• Bahrain
• Bahrein
• Bahrain
• Bahreinas
• Bahreina
• Бахреин
• ബഹ്‌റൈന്‍
• Бахрейн
• Bahrain
• Bahrain
• Bahrein
• Bahrain
• Bahrein
• Bahrain
• Bahrain
• Barayn
• Bahrayn
• Бахрейн
• Bahrain
• Bahrajn
• Bahrain
• بحرين
• Bahrein
• Bahrayn
• Bahrain
• Бахрейн
• बहरैन
• Bahrain
• Bahrain
• Bahrein
• Bahrain
• Bahrajn
• Bahrajn
• Bahraini
• Бахреин
• Bahrain
• Bahrain
• பஹ்ரேய்ன்
• బహ్రయిన్
• Баҳрайн
• ประเทศบาห์เรน
• Bahreyn
• Bahrain
• Bahreyn
• Бахрейн
• Бахрейн
• بحرین
• Bahrayn
• Bahrein
• Bahrain
• Bahruäns
• Barein
• 巴林
• Bahrain
• 巴林

Bahreini Királyság
'مملكة البحرين
(Mamlakatu l-Bahrajn)

zászló címer
Nemzeti mottó: بحريننا (Bahrainuná) Mi Bahreinünk
Himnusz: Bahrainuná
Főváros	Manáma
Államforma	alkotmányos monarchia
- Király	Hamad bin Isa Al Khalifa
- Miniszterelnök	Khalifa bin Salman Ali Khalifa
- Koronaherceg	Salman bin Hamad bin Isa Al-Khalifa
Hivatalos nyelv	arab, angol
független	1971
- Egyesült Királyságtól
Terület
- Összes	694 km² (.)
Népesség
- 2004 évi becslés	800 000
- Népsűrűség	1150 fő/km²
GDP
- Összes
- Egy főre jutó	20 759
HDI ()	(.) –
Pénznem	Bahreini dinár (BHD)
Időzóna	(UTC+3)
Internet TLD	.bh
Nemzetközi gépkocsijel	BRN
Hívószám	+973

Bahrein kis szigetország, monarchia a Perzsa-öbölben. A Kelet és Nyugat közti stratégiai helyzete, termékeny földje, édesvíze és a gyöngyhalászat hosszú időn keresztül a városiasodás központjává tette Bahreint. A gyöngyhalászat volt a gazdaság fő ága egészen a korai 20. századig, amikor feltalálták a tenyésztett gyöngyöt és kőolajat fedeztek fel itt az 1930-as években.

Földrajz

Bahrein domborzati térképe

Domborzat

Neve arab eredetű, „kék tengert” jelent. A négy nagyobb (Bahrein, Muharraq, Sitrah, Hawar) és harminc kisebb szigetből álló ország felszíne sík, sivatagi éghajlatú. A jelentős artézi vízkészletből eredő forrásai gazdag oázisokat látnak el évezredek óta. Legmagasabb pontja: Jabal ad-Dukhan (122 méter).

Vízrajz

Éghajlat

Élővilág, természetvédelem

Nemzeti parkjai

Természeti világörökségei

Történelem

Az ókori Mezopotámiában Tilmun néven emlegették a számukra nagyon távoli szigetet, amellyel kereskedést folytattak (ld. Enki és Ninhurszag, 1.-30., Lu-dingirra Innin-himnuszát vagy az ún. Tilmun-himnuszt^[1]), és akárcsak az Egyiptomiak Núbiát, bizonyos mértékig eszményítően megmitologizálták:

Tilmun országa fénylő, Tilmun országa szűzi, Tilmunban holló nem károg, farkas bárányt nem ragadoz.

A Perzsa-öböl bejáratánál elfoglalt stratégiai helyzete miatt uralmáért harcoltak az asszírok, a babiloniak, a görögök, a perzsák, végül az arabok, akiknek befolyására a szigetlakók felvették a mohamedán vallást. A hely neve a legrégibb időkben Dilmun volt, a görögök Tylosnak nevezték, azután Awal lett. A Bahrein név arabul azt jelenti: 'két tengeré', arra utal, hogy édesvízű források vannak a sós vízzel körbevett területen.

Ókor

I. e. 2300 körül Bahrein a Mezopotámiában (a mai Irakban) és az Indus-völgyben (a mai Pakisztán és India) közötti kereskedelmi utak központjává vált. Ez volt a Dilmun (más átírásban Telmun) civilizáció, amely az i. e. III. évezredben kapcsolatban állt a sumér civilizációval. I. e. 600 körül Bahrein a Babiloni Birodalom része lett. Történelmi források említik, hogy a mai Bahrein akkori neve 'Örök élet', 'Paradicsom', 'Éden' volt. Ezen kívül a 'Perzsa-öböl gyöngyének' is nevezték.

Nagyobb államok részeként

Bahrein az iszlámra 629-ben tért át. Addig a nesztoriánus kereszténység egyik központja volt. 899-ben egy világvégét váró iszmailita szekta, a karmaták lettek az ország birtokosai, akik egy utópisztikus társadalmat próbáltak megvalósítani, amelyben minden tulajdont egyenlően szétosztottak a tagok között. A karmaták zavarokat okoztak az egész iszlám világban: adót szedtek a bagdadi kalifátustól, és 930-ban kirabolták Mekkát és Medinát, a szent Kába követ Bahreinbe vitték és váltságdíj ellenében adták vissza. Végül 976-ban az Abbászidák legyőzték őket.

1521-ig, amikor a portugálok meghódították az Awal-szigeteket, Bahrein egy nagyobb régiót jelentett, amely magában a mai Szaúd-Arábia keleti részén fekvő Ahsa és Qatif tartományokat és az Awal-szigeteket, ami a mai Bahrein. A régió Baszrától a Hormuzi-szorosig és Ománig terjedt. Ez volt az Iqlim al-Bahrayn (Bahrayn tartomány), lakói arabok voltak, a Bani 'Abdu l-Qays törzs leszármazottai. A portugál hódítás óta viszont a Bahrein név már a mai Bahreinre vonatkozik. A 16. századtól 1743-ig a Bahrein feletti ellenőrzés a portugálok és az irániak között váltakozott.

A mai határok között

A késői XVIII. században az al-Khalifa család felszabadította az bahreini arabokat a perzsa uralom alól. Mivel fennállt a veszélye az újabb iráni hódításnak, az emirátus szerződést kötött Nagy-Britanniával és brit védnökség alá helyezte magát. Ekkor a sziget lakossága a becslések szerint kevesebb lehetett tízezernél.

Az olajat 1932-ben fedezték fel és Bahrein hirtelen modernizációját okozta. Az egész régióban itt fedeztek fel először olajat. Az Egyesült Királysággal fenntartott kapcsolatok szorosabbak lettek, mert a britek támaszpontokat állítottak fel. A brit befolyás egyre erősebb lett az ország fejlődésével, amelynek a csúcspontja Charles Belgrave ellenőrré való kinevezése volt; Belgrave modern oktatási rendszert hozott létre Bahreinben.

A II. világháború után britellenes érzelmek terjedtek el az arab világban és Bahreinben zavargásokba torkollottak. A zavargások fókuszában a zsidó közösség állt, amelynek tagjaiból jelentős írók és énekesek, gazdasági szakemberek, mérnökök és az olajtársaságok középvezetői kerültek ki, továbbá olyan textilkereskedők, akiknek üzlete kiterjedt az egész Arab-félszigetre (nem engedték meg a zsidók állandó letelepedését Szaúd-Arábiában), és más szabadfoglalkozású elemek. Az 1947-es események következtében a zsidó közösség hátrahagyva vagyonát Bombaybe menekült, azután Palesztínában (később Izrael - a Pardes Chana negyed Tel-Avivban) és az Egyesült Királyságban telepedett le. 2007-ben 36 zsidó élt Bahreinben.

A kártérítés lehetősége sohasem merült fel. 1960-ban az Egyesült Királyság Bahrein jövőjét nemzetközi döntőbíráskodás alá helyezte és az ügy az Egyesült Nemzetek főtitkárának hatáskörébe került. 1970-ben Irán bejelentette igényét Bahreinre és a többi perzsa-öböli szigetre. Később egyezményt kötött az Egyesült Királysággal, hogy Irán nem érvényesíti igényét Bahreinre, ha más követeléseit teljesíti az Egyesült Királyság. Az ezt követő népszavazáson a bahreiniek megerősítették, hogy ők arabok és függetlenek Nagy-Britanniától. Bahrein tagja maradt az Arab Ligának és az Öböl-menti Együttműködési Tanácsnak.

A britek 1971. augusztus 15-én vonultak ki, és Bahrein független emirátus lett. Az 1980-as évek magas olajárából nagy hasznot húzott Bahrein, de az áresés is súlyosan érintette. Az ország megkezdte gazdaságának diverzifikálását és az 1970-es években a libanoni polgárháborúból is hasznot húzott, ugyanis Bahreinbe települt át Bejrútból a Közel-Kelet pénzügyi központja. Korábban Libanonban erős bankszektor működött, ami kivonult onnét a polgárháború miatt.

Az 1979-es iráni iszlám forradalom után a bahreini síiták fundamentalista szervezete, a Bahrein Felszabadításának Iszlám Frontja 1981-ben sikertelen puccsot kísérelt meg. A puccsot Iránban élő emigráns síita klerikusok szervezték, élükön Hujjatu l-Islām Hādī al-Mudarrisī állt, aki a teokratikus kormányzat legfelső vezetője lett volna.

1994-ben a síiták újabb zavargásokat kezdeményeztek, mert nők is részt vettek sporteseményen. A királyságra rosszul hatottak az 1990-es évek közepének szórványos zavargásai is, amikor negyven ember vesztette életét a kormány és a fundamentalisták összecsapásaiban.

1999 márciusában Hamad ibn Isa al-Khalifah követte apját az államfői poszton és bevezette a parlamenti választásokat, szavazati jogot adott a nőknek és kiengedte a börtönből a politikai foglyokat. Ezt a mozzanatot az Amnesty International úgy jellemezte, hogy „történelmi periódusa az emberi jogoknak”. Az országot királysággá nyílvánították 2002-ben. Korábban hivatalosan „állam” volt a megnevezése, ez „királyság”-ra változott.

Államszervezet és közigazgatás

Manama

Alkotmány, államforma

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Politikai pártok

Közigazgatási felosztás

Főváros (Manáma) Centrum Muharraq Észak Dél

Védelmi rendszer

Népesség

Általános adatok

• Születéskor várható élettartam: férfiak 71 év, nők 76 év
• Népességnövekedés: 1,61%
• Csecsemőhalandóság: 11‰
• Írástudatlanság: 10,9%
• Városi lakosság aránya: 93%

Legnépesebb települések

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Az országban a hivatalos nyelv az arab, de beszélik még az angolt, a perzsát és az urdut. A lakosság 73%-a arab (melyből 63% bahreini arab, 10% egyéb arab), 27%-a külföldi (8% iráni, 8% indiai, 2% pakisztáni, 1% európai, 8% egyéb). A lakosság 85%-a mohamedán (síita 51%, szunnita 34%) vallású, 6%-a keresztény, 6%-a hindu és 3%-a egyéb vallású.

Szociális rendszer

Gazdaság

Általános adatok

Az ország a Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) tagja.

Gazdasági bevételeinek 80%-a a kőolaj és a feldolgozott szénhidrogének eladásából származik.

• Hazai össztermék (GDP)/fő: 15 100 USD (2002).
• Munkanélküliség: 15%.
• Munkaerő: 295 000 fő.
• Infláció: 0,5% (2002).

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

Az oázisokban datolyát, gránátalmát, fügét és zöldségféléket termesztenek.

Ipar

Az olcsó elektromos áramra ausztrál timföldimportra épülő alumíniumkohót és hengerművet telepítettek. Fejlett ipar jellemzi (hajóépítés- és javítás), de a hagyományos kézműves iparágaknak is nagy a szerepük. Öntöző- és ivóvízzel a ma már elapadóban lévő rétegvízforrások és tengervíz-sótalanító üzemek látják el.

Kereskedelem

• Exporttermékek: kőolaj és olajtermékek, alumínium, textíliák.
• Importtermékek: gépek és műszaki berendezések, élelmiszerek, vegyszerek.
• Főbb kereskedelmi partnerek: Szaúd-Arábia, USA, Japán, Németország, Egyesült Királyság, Franciaország.

Az országra jellemző egyéb ágazatok

Közlekedés

A közúthálózat hossza 3261 km. A Bahrein nemzetközi repülőtér a sziget északi végében található, Manáma közelében.

Kultúra

Internethasználat: 21%

Oktatási rendszer

Kulturális intézmények

Tudomány

Művészetek

Hagyományok, néprajz

Gasztronómia

Turizmus

Asura ünnep

Sport

Ünnepek

Források

• http://www.mdgmonitor.org/factsheets_00.cfm?c=BHR

Jegyzetek

Külső hivatkozások

A Wikimedia Commons tartalmaz Bahrein témájú médiaállományokat.

• Bahrain Virtual Guide – Bahrein turizmus info (angolul)
• Bahrein - linkgyűjtemény

Ázsia országai   Dél-Ázsia Afganisztán · Banglades · Bhután · India · Irán · Maldív-szigetek · Nepál · Pakisztán · Srí Lanka   Délkelet-Ázsia Brunei · Fülöp-szigetek · Indonézia · Kambodzsa · Kelet-Timor3 · Laosz · Malajzia · Mianmar · Szingapúr · Thaiföld · Vietnam   Délnyugat-Ázsia Arab Emírségek · Azerbajdzsán2 · Bahrein · Ciprus1 · Grúzia2 · Irak · Irán · Izrael · Jordánia · Jemen · Katar · Kuvait · Libanon · Omán · Örményország1 · Szaúd-Arábia · Szíria · Törökország2   Észak-Ázsia Oroszország2   Kelet-Ázsia Dél-Korea · Észak-Korea · Kína (Hongkong, Makaó) · Japán · Mongólia   Közép-Ázsia Kazahsztán2 · Kirgizisztán · Tádzsikisztán · Türkmenisztán · Üzbegisztán Függő területek Akrotíri és Dekélia1 · Karácsony-sziget · Kókusz (Keeling)-szigetek Vitatott státusú területek Abházia2 · Dél-Oszétia1 · Észak-Ciprus1 · Hegyi-Karabah1 · Palesztina · Tajvan 1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják    2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják

More about Bahrein: 01 2006 bahrein,