Arész

Article on other languages:

Mars szobra Hadrianus villájában

Arész (Άρης), a római Mars a görög és római mitológiában a háború istene, Zeusz és Héra gyermeke. Pallasz Athénével ellentétben nem bölcsen vezetett és ezért nem a győzedelmes és igazságos háború, küzdelem istene volt, hanem az értelmetlen vérontás és kegyetlen öldöklés megtestesítője.

Tartalomjegyzék

Története

Arész nem tartozott a jóságos istenek közé, hiszen vérengző és féktelen volt. Amint meghallotta, hogy a földön két sereg ront egymásnak, feltette harci sisakját és felpattant harci szekerére, amelyet két tüzet okádó fekete ló húzott. Kardja félelmetes suhintása kiszámíthatatlan volt, hogy melyik sereget ritkítja, hiszen Arész belerohant a csata sűrűjébe, és nem érdekelte semmi, amíg vér folyt. A harcosok vesztét éppúgy élvezte, mint bátorságukat. Úgyanakkor gyűlölte a rendet és békét, hiszen ezek akadályozták a háború kitörését, ezért támogatott mindenkit aki meg akarta törni a rendet.

A harcokban kiszámíthatatlan volt, hol az egyik felet tmágotta hol a másikat. A harcokba elkiísérték fiai: Deimosz, a rettenet és Phobosz az iszonyat megtestesítői. Harci kocsija előtt Erisz, a viszály és Enüó, a harctéri öldöklés istennői futnak. Mivel vak dühvel csapott bele minden harcba, gyakran alulmaradt főleg Athénéval szemben. Az a szégyen is megesett vele, hogy halandóval szemben maradt alul: a trójai síkon az argosziak vezére, Diomédész megsebesítette a hadak istenét, igaz Athéné segített neki. Árész fájdalmában akkorát üvöltött, mintha ha tízezren ordítottak volna egyszerre és minden dícsőség nélkül jajveszékelve iszkolt el a helyszínről. Egyszer Héraklész is legyőzte. Talán legnagyobb szégyene az volt, mikor a két gigász ifjú, Ótosz és Ephilatész bezárta Árészt egy rézhordóba és 13 hónapig maradt ott, mikor Hermész szabadította meg börtönéből. Míg leláncolva raboskodott a hordóban a földön béke és rend honolt.

Magas és helyes férfiú volt, bár -katona módjára- kissé faragatlan. A szépség istennője, Aphrodité sem tudott neki ellenállni és 5 gyermeket szült neki:

További gyermekei:

  • dölyfösségéről ismert Küknosz, akit Heraklész ölt meg egy párbaj során
  • Oinomaosz, Harpiné nimfától született fia, Pisza királya
  • Pentheszileia, Ortréra nimfától született leánya, az amazónok királynője

A római mondavilágban Mars gyermekeinek tulajdonítják Romolust és Remust

Rómában ezzel ellentétben a legnagyobb istenek közé sorolták, közvetlen Jupiter (Zeusz) után állt.

Mars

A római Mars eredetileg a mezők, erdők, a termés és a tavasz istene volt, csak görög hatásra azonosították Arésszal. Ezen eredetére utal egy fennmaradt egysorors földművesima, valamint az első tavaszi hónap elnevezése, Martius.

Görög megfelelőjével ellentétben Marsnak volt felesége Neria volt, akit Mars elrabolt magának. A legenda szerint a zárdába kényszerített Rhea Silvia, Numitor Alba Longa-i király leánya is megtetszett Marsnak. A jóslat szerint az ő gyermekei fogják megdönteni Numitor király hatalmát, ezért záratták be egy Vesta szentelt kolostorba. Ám egyszer amikor vízért ment a folyóhoz, elaludt annak partján, és álmában Mars elcsábította. A teherbe esett Rhea Silvia megszülte ikreit, Romulust és Remust, akik a legenda szerint Róma alapítói voltak. A magára maradt ikreket egy ideig egy anyafarkas és egy harkály táplálta, amelyeket Mars küldött segítségükre.

A csatában állandó kísérői között voltak Pallor (Sápadtság) és Pavor (Rémület), akiket Deimosznak és Phobosznak lehet megfeleltetni.

Tisztelete

Valószínűleg thrák eredetű isten, aki a mükénei korban került be a görög istenek sorába. Görögországban inkább Athénét tisztelték, még a militarizmusáról híres Spártában is legfeljebb kutyakölyköket áldoztak neki. Összesen egy-két temploma volt egyész Hellász területén; Athénban volt temploma az agórán, az argoliszi és a halikarnasszoszi templomok említhetők még meg. Neki szentelték az Areioszpagosz dombot, ahol a legfelső bíróság székelt.

Rómaiaknál

A legrégebbi időkben Quirinust tisztelték, akit később Romolussal és Bellona istennővel azonosítottak. Görög hatásra Ruházták fel Minervát (Athené megfelelőjét) hadisteni tulajdonságokkal. A rómaik ősatyjuknak tekintették Marsot és ezért a Mars Paternek, vagy Maspiternek nevezték. Külön néven nevezték ha a győztes háborúhoz kérték az isten segítségét, Mars Victornak nevezték. Az ókori Rómában több ünnepe is volt. Március elsején, Mars születésnapján a Saliusok (Mars papjai) hordozták körbe az isten pajzsait, amit évközben a Forumon tartottak. Az Equirák, lóversenyek során is ünnepelték, február 27 és március 14 között. A legjelentősebb ünnepe a Suovetaurilla volt minden ötödik évben, a római népszámlálások, censusok után. Az ünnep során A Mars mezőn felsorakozott nép mellett háromszor körbevezették az áldozati állatokat (sertés, juh, bika), majd feláldozták őket a hadak urának tiszteletére. Az áldozatokkal tisztult meg a nép és biztosította Mars további támogatását. Nemcsak ünepekkel, hanem templomokkal és szentélyekkel is tisztelték Marsot. A legrégebbi templom a Tiberis bal partján állt a Mars-mezőn, itt tartották a hadgyakorlatokat, a népszámlálásokat és a népgyűléseket, ahol a hadi kérdésekről is döntöttek. A Mars-mezőt még a császárság idejében beépítették. (Évszázadokkal később új Mars-mezőket hoztak létre Szentpéterváron, Párizsban és detroitban valamint más városokban is). A Forumon is volt szentélye, ahová a hagyomány szerint be kellett menni a hadvezéreknek, hogy Mars segítségét kérjék és felajánlják neki ahadizsákmány egy részét is. Az Augustus által épített templomát a Kr. u. 2. században szentelték fel, a Bosszúálló Mars (Mars Ultor) tiszteletére. Romjai, egy-két oszlopa ma s látható a Forumon.

Napjainkban is jelen van. hiszen Marsról neveték el az egyik bolygót, amit már az ókorban is véres planétaként emlegettek. A Mars két kísérőjét A Phoboszt és Deimoszt 1877-ben fedezte fel Asaph Hall.

Ábrázolásai

Ludovisi Árész

Szobrászat

Attribútuma a kard és a pajzs volt a görögöknél. A rómaiaknál előszeretettel ábrázolták szent állataival, a farkassal és a harkállyal.

  • Borghese Árész – Kr. e. 421-410 közötti évekből származó és Alkamenésznek tulajdonított görög eredeti római másolat (Louvre, Párizs)
  • Ludovisi Árész – szintén római másolat Kr. e. 4. század második feléből (Róma, Museo Nazionale)
  • Todibeli Mars – Kr. e. 4. századból származó etruszk bronzszobor, amely valószínűleg nem a hadistent ábrázolja, csak a hagyomány miatt nevezik így, ma a Vatikáni Múzeumban
  • vázaképeken főleg az Aphroditéval folytatott kalandjait ábrázolják, Pompejben épp azt, ahogy Hephaisztosz rajtakapja őket.
  • Bertel Thorvaldsen: Mars és Ámor, 1809-10
  • Antonio Canova: Mars és Vénusz, 1816
  • Adriaen de Vries: Mars és Vénusz, 1600-as évekből, jelenleg a prágai vár képtárában található
  • egy keresztény templomban is található egy Marsot ábrázoló szobor, a prágai Szent Vitus székesegyházban, Slik gróf síremlékén (készítője: Matthias Bernhard Braun)

Festészet

Botticelli: Venus és Mars
  • Botticelli: Venus és Mars című képe, mely 1486-ban készült (London, National Gallery)
  • Tintoretto: Minerva és Mars, 1578 (Velence, Doge-palota)
  • Veronese: Venus és Mars, 1560-1570 (New York, Metropolitan Museum of Art)
  • Rubens: A győzelem istennője megkoronázza Marsot, 1612 körül (Drezda, Gemaldegaerie)
  • Rubens: Mars diadala, ma a Vatikáni Múzeumban
  • Rembrandt: Mars, 1655 (Glasgow, Art Gallery)

Források

Vojtech Zamarovsky- Istenek és hősök a görög-római mondavilágban, 2001

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Ar%C3%A9sz”

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.