Alkotmány

Article on other languages:

A magyar alkotmányról és történetéről bővebben itt olvashatsz.

Az alkotmány (latin eredetű szóval konstitúció) általában egy adott állam alaptörvénye, amely az állam jogrendjének alapvető jogforrása.

Az első kartális alkotmányt az Amerikai Egyesült Államokban fogadták el 1787-ben. Ezt a – rövid ideig érvényes – lengyel alkotmány követte 1791-ben, valamint a francia alkotmányt is 1791-ben fogadták el. (Az 1791-es lengyel alkotmány a 19. század elején megjelent magyar fordításban). Magyarországon 1919-ben kísérelték meg kartális alkotmány bevezetését, azonban erre csak 1949-ben került sor.

Tartalomjegyzék

Az alkotmányok fajtái

  • történeti alkotmány

Alkotmányos hagyományokon illetve a különféle nagy jelentőségű történeti jogszabályokon nyugvó alkotmány. Megjelenhet írott formában is. Ilyen alkotmánya van például az Egyesült Királyságnak. Magyarországnak is 1949-ig történeti alkotmánya volt.

  • kartális alkotmány

Egyszeri aktusként létrehívott alkotmány, melyet egy vagy több írott jogszabály tartalmaz. Kartális alkotmánya van például az Amerikai Egyesült Államoknak, Németországnak, illetve Magyarországnak is.

Az írott alkotmánynak két altípusa van: a rugalmas alkotmány, amely bármely más törvénnyel azonos eljárással módosítható, és a merev alkotmány, amelyet csak speciális eljárással lehet módosítani (minősített többség, népszavazás).

Az alkotmány szabályozási tárgya

Az alkotmányok általában az alábbi kérdésköröket szabályozzák:

Az alkotmány helye a jogszabályok között

Az alkotmánnyal, mint alaptörvénnyel szemben jellemzően nem lehet ellentétes egyetlen alacsonyabb rendű jogszabály sem. Az alkotmány a jogforrási hierarchia csúcsán elhelyezkedő alaptörvény, ezért nem lehet egyetlen más törvény és jogszabály rendelkezése ellentétes azzal. Mint belső jogforrás, az országgyűlés hatáskörébe tartozik a megalkotása, mint külső jogforrás, törvényi formában jelenik meg (legmagasabb szintű törvény).

Az alkotmánybíráskodás

Az alkotmánybíráskodás az a jogértelmezési tevékenység, amelynek feladata annak vizsgálata, hogy egy adott jogszabály (illetve valamely rendelkezése) nem ellentétes-e az alkotmánnyal, illetve az abban foglalt alkotmányos elvekkel. Ha az alkotmánybíráskodást végző szerv úgy találja, hogy a vizsgált jogszabály egészben vagy részben az alkotmánnyal ellentétes, akkor ezt a rendelkezést alkotmányellenesnek nyilvánítja és ezáltal a jogrendből kiiktatja. Az alkotmánybíráskodási tevékenységet jellemzően a bírói szervek (angolszász modell) vagy külön erre a célra létrehozott alkotmánybíróság végzi (osztrák modell).

Lásd még

Külső hivatkozások

Ez a joggal kapcsolatos lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Alkotm%C3%A1ny”

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.