Az amerikai, az orosz és az ukrán elnök háromoldalú megállapodást ír alá Moszkvában, amely részletezi az Ukrajnában lévő nukleáris robbanófejek Oroszországnak történő átadása eljárásait, az ezzel kapcsolatos kompenzációt és biztonsági garanciákat.
Bill Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök Moszkvában egyezményt ír alá, amely kimondja, hogy 1994. május 30-tól kezdődően többé nem irányítják egymás országa ellen a nagy hatótávolságú nukleáris rakétáikat.
január 18. – Az orosz állami duma választásai Jelcin elnök ellenfeleinek jelentős előretörését eredményezik.
február 6. – Boutros Boutros-GhaliENSZ–főtitkár felkéri a NATO-t, hogy készüljön fel esetleges légicsapásokra a Szarajevó és közelében lévő tüzérségi állások ellen azt követően, hogy a város zsúfolt piactere ellen aknavetőkkel végrehajtott támadás következtében sokan életüket vesztették.
február 9. – Az Észak-atlanti Tanács elítéli Szarajevó folytatódó ostromát és bejelenti, ha bármely fél nehézfegyverzete a város központjától 20 km.-es körzetben marad február 20. után, kiteszi magát a NATO légicsapásainak.
április 10. – Az ENSZ–erők parancsnokának kérésére NATO–repülőgépekkel szoros légi támogatást nyújtanak Bosznia-Hercegovinában az ENSZ álta védett területnek nyilvánított Gorazsdéban tartózkodó ENSZ–személyzet számára, az ENSZ előretolt légi irányítójának útmutatása mellett.
április 22. – Az ENSZ főtitkárának április 18-i kérésére az Észak-atlanti Tanács újabb döntéseket hoz a légierő alkalmazásáról az ENSZ–erők védelmének céljából Bosznia-Hercegovina teljes területén és az ENSZ által kijelölt védett területeken. (A Tanács légicsapásokat hagy jóvá, amennyiben nem vonják ki a teljes boszniai szerb nehézfegyverzetet április 27-ig Gorazsde 20 km.-es körzetéből. Ezt az időt szabják meg más, az ENSZ által védettnek nyilvánított területekre is, ha azokat nehétfegyverzettel támadják.)
június 3. – Sergio BalanzinoNATO–főtitkárhelyettes hivatalosan megnyitja – a NATO–központ Manfred Wörner épületszárnyban – a partner országok irodáit.[8]
június 9. – A NATO külügyminiszterei isztambuli ülésükön áttekintik a brüsszeli csúcsértekezlet döntéseinek végrehajtása terén elért előrelépést és megállapítják, hogy már 20 ország csatlakozott a PfP-hez.
július 12. – A Német Szövetségi Alkotmánybíróság tisztázza a német erők külföldi bevetésének alkotmányos alapját, ezáltal elhárulnak azok az alkotmányos ellenvetések, amelyek eddig nem tették lehetővé a német részvételt az ENSZ, a NATO, vagy a WEU békefenntartó misszióiban.
augusztus 5. – Az UNPROFOR kérésére NATO repülőgépek támadást intéznek a szarajevói tilalmi zónában egy célpont ellen, azt követően, hogy a boszniai szerbek fegyvereket zsákmányoltak Szarajevó közelében az ENSZ által összegyűjtött fegyverekből.
november 8. – A magyar Alkotmánybíróság döntése értelmében nem összeférhetetlen az országgyűlési képviselői poszt és a polgármesterség.
november 8. – Az amerikai törvényhozási, kormányzói és helyhatósági választásokon 1954 óta először kerülnek többségbe a kongresszus mindkét házában a republikánusok.
A NATO repülőgépeket ért támadásokat követően a NATO–erők légi csapást mérnek egy Otakától délre fekvő föld-levegő rakéta indítóállomás ellen, a korábban bejelentett önvédelmi intézkedéseknek megfelelően.
Hivatalosan elfogadják Szlovákia a NATO-val létrejövő PfP egyéni partnerségi programját.
november 24. – Az Észak-atlanti Tanács nyilatkozatot ad ki, amelyben elítélik a boszniai szerb és krajnai szerb erők által a bihácsiENSZ védett terület ellen végrehajtott támadásokat, továbbá intézkedéseket jelentenek be az ENSZ tárgyalási törekvéseinek támogatására.
december 2. – 16:46-kor váltóállítási hiba miatt Szajol vasútállomáson kisiklik, majd az állomás felvételi épületébe rohan a NyíregyházárólBudapest–Nyugati pályaudvarra tartó gyorsvonat. A baleset 31 halálos áldozatot, és 54 sebesültet követel.